Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A WHO szerint az eddig ismert több mint 5000 halálos áldozat a valóságban akár a 20 ezret is meghaladhatja. Az első 7,8-as erősségű földrengést 9 órával később, már egy 7,5-ös követte. A jelenlegi 200 feljegyzett utórengést leszámítva a becslések szerint az elkövetkező pár hétben, hónapban még észlelhetnek rengéseket – írta a Nature. Tóth László szeizmológus szerint ezek az utórengések még évekig is eltarthatnak. 

A mentéseket nem csak a további utórengések, hanem a napok óta tartó kedvezőtlen időjárási körülmények is nehezítik, hiszen a 5 Celsius-fokos hőmérséklet, illetve az egymást folyamatosan váltogató havazás és esőzés nem igazán javít a körülményeket.

Az utak már így is sok helyen járhatatlanok, azonban egy közelgő hóviharra is figyelmeztetett a Care nevű segélyszervezet. Egy földrengés által sújtott területen, a fagyponthoz közeli hőmérséklet nem csak az eltűntek esélyét rontja, hanem a mentési folyamatokat is lelassítja. 

Súlyosak a gazdasági hatásai is a földrengéseknek

Február 6-án a földrengést követően a török líra a dollárhoz viszonyítva rekordmélységre zuhant, az ország fő részvényindexe pedig 4,6 százalékot esett. Számos török vállalat részvényeinek tranzakcióját is szüneteltették, amelyeknek a központjaik a földrengés közelében helyezkednek el.

Törökország nagy része az anatóliai kőzetlemezen fekszik. „A mostani földrengések a kelet-anatóliai törésrendszerhez köthetőek, amely az afrikai, az arábiai és az anatóliai blokk találkozását jelenti. Itt fekszik Törökország és Szíria határrégiója,  amely szeizmikus szempontból aktív területnek számít. A hatalmas afrikai kőzetlemez Ciprus-Kréta vonalában halad észak felé és bukik az Égei-lemez alá, ezzel nyugatra húzva Törökország déli részét” - magyarázza a 24.hu-nak Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.