Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenyszkij is számos beszédet tartott már az orosz „speciális hadműveletek” kezdete óta. Míg Oroszországban óriásplakátokon hősként ábrázolt katonák és nemzeti trikolór látható, a háború sújtotta térségben a falfirka a legegyszerűbb módszer a terjesztésre.

Az ukrán médiában megjelenő propaganda jellegű üzenetek a háború előrehaladtával egyre csak egyszerűsödnek és szimbólumokká vagy automatizálódott szófordulatokká válnak. Ahogy az orosz ostrom elhúzódik, az ukrán médiakampány a dicsőített mítoszoktól elrugaszkodva ma már inkább a mindennapi bátorságról szóló beszámolókra váltott – írta a Wired amerikai lap. 

Cyberháború

Míg a propaganda ukrán-orosz háborúban elfoglalt szerepéről számos nemzetközi tanulmány készült, addig az ukrán média máshogy közelíti meg a háború tényét.

A hibrid hadviselés része az, hogy a vízi, szárazföldi és légi harcok mellett egy teljesen új dimenzióban is meg kell védenie a két harcoló félnek magát: a digitális térben.

Már napokkal az első rakéták becsapódása előtt támadás érte a legfontosabb ukrán állami weboldalakat. A támadások pedig csak súlyosabbak és súlyosabbak az idő előrehaladtával. 

A cyberháború kibővült arra is, hogy mit mutat meg egy adott közösségi oldal egy bizonyos embercsoportnak. Meghekkelhető egy felhasználó számára feldobott véletlenszerű tartalom úgy, hogy oroszpárti vagy ukránpárti propagandához közeli tartalmat lásson nagyobb számban, szinte teljesen észrevehetetlenül. 

Sőt, sok hekkercsapat előszeretettel céloz meg népszerű fórumokat, böngészőket és chat applikációkat éppen azért, hogy minél nagyobb tömeget érjenek el a rejtett háborús propagandatartalmakkal. Ennek egyik módszere, hogy titkos információkat szivárogtatnak ki a másik oldalról, állami ügynökségektől, a hadseregtől vagy politikai személyektől.

Zelenszkij pulóvere

Mivel Ukrajna lakosságának nagy része vagy anyanyelvi szinten, vagy legalább első idegen nyelveként beszél oroszul, ezért az Oroszországból beáramló propaganda a háború előtt is nagy hatással volt a lakosságra.

A háború kirobbanását követően a közösségi médián keresztül megismerte a világ a kék-sárga ukrán zászlót és a háromágú szigonyt is, amely 1918-ban egyszer már a független Ukrajna jelképévé vált a rövid életű népköztársaság idejére, mielőtt elfoglalták volna a bolsevikok. 

A szigony szimbóluma kettős megítélésű: a II. világháborúban olyan náci kötődésű nacionalista szervezetek is használták címerként, amelyek a szovjetek ellen harcoltak.

Felmérések kimutatták, hogy a katonákat lelkesíti Zelenszkij egyszerű ukrán háromágú szigonnyal díszített pulóvere. Ebben az öltözetben nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek, mint egy átlagos ember, így a katonák bíznak benne, úgy tartják, hogy ő is ugyanúgy „a nép gyermeke”.

Kontextus nélkül 

Volodimir Zelenszkij a BBC-nek 2022 áprilisában adott interjút „Ez nem háború, ez népirtás” címmel. A interjúból akár arra is lehetett következtetni, hogy az ukrán elnök azt sejtette, hogy Ukrajna volt az, aki kirobbantotta a konfliktust Oroszországgal, bevonva a háborúba a NATO-tagállamokat is. Amint mutatja ez az interjú is, a kontextusából kiragadott állítások ugyanúgy felhasználhatók propagandisztikus célokra. 

Interjújában valójában azt fejtette ki, hogy ez a konfliktus eredetileg arra irányult, hogy Ukrajnát Oroszországgal szembeállítsa.

Zelenszkij elmondta, hogy jóval korábban tudott Oroszország azon szándékáról, hogy háborút indít Ukrajna ellen, ezért kellett felkészülnie és ellenállást szerveznie.

Soha nem beszélt azonban egy Oroszország elleni támadásról sem, vagy arról, hogy konfliktust akarna kirobbantani Moszkvával. Ellenkezőleg, azzal vádolta a Kremlt, hogy az elmúlt években folyamatosan háborúra törekedett.

Ezért stabilizáltuk a helyzetet Ukrajnában. Ezért volt szükségem egy erős vezetésre a csapatom részeként. Ezért harcoltunk egyes politikai csoportok ellen az országon belül

– nyilatkozta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna már jóval azelőtt megkezdte a katonai konfrontációt, hogy Oroszország elindította volna az Ukrajna „nácitlanítására” irányuló harcokat. 

A propagandához hősök is kellenek

Kijev ostromát követően elterjedt egy történet az interneten, amely egy ismeretlen pilótáról szólt, aki orosz vadászgépeket lőtt ki Kijev felett.

Ukrajna hivatalos Twitter-fiókja február 27-én újra közzétette a Kijev szelleme történet saját verzióját egy olyan videóval, amelyen egy vadászgép látszik, amint lelő egy másikat.

„Kijev szelleme” sokáig reményt adott és lelkesített, tökéletes propaganda alapanyagnak bizonyult. Tényellenőrzők azonban rövidesen megerősítették, hogy a felvétel nem volt valódi, csak egy videojátékból emelték ki.