A munka-magánélet egyensúlyának megőrzésében az év elejétől egy kicsivel jobb helyzetbe kerültek a családok, és a családokon belül is az édesapák, akiknek az eddigi öt helyett újabban tíz nap apaszabadság jár. Mindez egy három évvel ezelőtti uniós irányelvnek köszönhető, amely kimondja: gyermekük születése után ideális esetben 30 nap pótszabadságot kellene kapniuk az édesapáknak. Mindeközben az EU az apaszabadság minimumát tíz napban határozta meg.

Magyarország kormánya ezt a legkisebb kvótát elfogadva az év végén végül tíz napra duplázta meg az eddigi ötnapos apai pótszabadságot, amely az év elejétől élő jogszabály.

A magyar lakosság pedig egyértelműen lelkesen fogadja a lehetőséget, hogy ma már dupla annyi szabadnapot vehet ki egy édesapa a munkahelyén, akinek most született gyermeke – derült ki a Pulzus Kutató Napi.hu részére készített friss felméréséből. A kutatócég reprezentatív vizsgálata ugyanis egyértelműen azt hozta ki, hogy iskolai végzettségtől, a lakóhely típusától, illetve nemtől és kortól függetlenül is ugyanúgy örülnek a magyarok a megduplázott apaszabadság intézményének.

Nézzük is a végeredményeket!

A kérdés egész pontosan úgy hangzott, hogy ki mit gondol általánosságban az apaszabadságról. Itt a válaszadók döntő többsége, 79 százaléka mondta azt a reprezentatív kutatásban, hogy örül neki, mert az édesapák ugyanolyan fontosak a gyermek életében, mint az édesanyák. Miközben a nők 87 százaléka értett egyet az állítással, addig a férfiak 67 százaléka vélte így, vagyis a számokból kiolvasható, hogy a nők még jobban üdvözlik a tíz napos apaszabadság intézményét.

Bár nagy különbségek nem mutatkoztak a válaszokban, az is megállapítható, hogy a fiatalabb generáció áll a legnyitottabban a megemelt apai pótszabadsághoz: a 18 és 39 év közti korosztály 84 százaléka tartja rendkívül fontosnak, hogy az érintett férfiak éljenek az apaszabadság lehetőségével. Érdekes, hogy mögöttük 80 százalékos aránnyal következnek a 60 évnél idősebbek, akik egyet értenek azzal, hogy az édesapák is ugyanolyan fontosak a gyermek életében, mint az édesanyák.

Ehhez képest a 40 és 59 év közöttieknek 72 százaléka osztja ezt a nézetet – derült ki szintén a január harmadik hetében készült országos reprezentatív kutatásból.

A településszerkezetet vizsgálva csak néhány százalékpontos különbség mutatkozott abban, hogy a lakóhely alapján ki mit gondol az apaszabadság lehetőségéről. Míg a budapestiek 81 százaléka adott pozitív választ, addig a községben élők 75 százaléka. Vagyis mielőtt bárki általánosított volna, nem igaz, hogy például csak a fővárosban vagy a nagyobb magyar városokban lenne általánosan elfogadott a vélekedés, hogy az apa is legyen jelen az első napokban (is) a gyermek életében.

Az apaszabadság országos népszerűségét az is jól példázza, hogy az iskolai végzettség sem különösebben befolyásolja, hogy ki mennyire vélekedik pozitívan az apaszabadságról mint opcióról. Bár ezen belül tény, hogy minél iskolázottabb valaki, annál nyitottabb. Hogy az apa is legyen otthon a baba születése utáni napokban, azaz éljen az apaszabadság lehetőségével, ezt az alapfokú végzettségűek 74 százaléka helyesli, a középfokú végzettséggel rendelkezők 80 százaléka, a felsőfokú végzettséggel bíróknak pedig a 90 százaléka.

Nem kérdés, hogy kell az apaszabadság

Ha a negatív tartomány felől nézzük a kérdést, szintén beszédes adatokat kapunk arról, hogy a magyar lakosság milyen mértékben üdvözli azt, hogy mára a magyar jogrendnek is része az apaszabadságról szóló uniós irányelv.

  • A válaszadók 8 százaléka jelezte vissza, hogy örül is meg nem is az apaszabadságnak, mert úgy véli: az apák ugyanolyan fontosak mint az anyák, de általában jobban keresnek, ezért nem nekik kell szabadságra menniük.
  • 4 százalék volt azoknak az aránya, akik nem örülnek az apaszabadságnak, mert szerintük felborítja a hagyományos családmodellt.
  • 9 százalék pedig egyelőre nem döntötte el, hogy mit gondoljon az apaszabadságról.

Izgalmas összefüggés, hogy mely családokban merült már föl a lehetőség, hogy a gyermek születésekor, valamint örökbe fogadásánál az apa menjen szabadságra.

A válaszok megoszlása a következőképpen alakult a teljes lakosság körében:

  • igen: 17 százalék;
  • nem: 35 százalék;
  • nem vagyunk érintettek a témában: 44 százalék;
  • nem tudom, nem válaszolok: 4 százalék.

(Módszertan: az 1000 fős mintán készült Pulzus-kutatásban részt vevők demográfiája: 45 százalék: férfi, 55 százalék: nő; 18-39 éves korosztály: 37 százalék, 40-59 éves korosztály: 34 százalék, 60 év felettiek: 29 százalék; iskolai végzettség: alapfokú: 51 százalék, középfokú: 31 százalék, felsőfokú: 18 százalék; településszerkezet alapján: község: 30 százalék, város: 35 százalék, megyeszékhely: 17 százalék, Budapest: 18 százalék.)