A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat szerint a nyugdíjas közalkalmazottak az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. A kormányzat az egészségügyi dolgozók felháborodása miatt 2013-ban módosításokra kényszerült ezen a területen, így létrehozták a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszerét (JKR), amelyben a nyugdíjas egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelheti a szüneteltetett nyugdíjuknak megfelelő nettó összegű jövedelemkiegészítést - olvasható a szakértő portfolio.hu-n megjelent írásában. 

E rendszerben a kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege megegyezik a szünetelő nyugdíj aktuális havi összegével. A jövedelemkiegészítés nettó összegét emiatt évente emelni kell a rendszeres nyugdíjnövelés mértékével (például 2022. januárban 5 százalékkal) és az esetleges kiegészítő emelési korrekciókkal, majd e változásokhoz kell igazítani a jövedelemkiegészítés bruttó összegét. Ezt a jövedelemkiegészítést nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti (hiszen a nyugdíj szünetel), hanem a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK).

E rendelkezés miatt súlyos anomália jelent meg a rendszerben. A törvény szövege szerint ugyanis a nettó jövedelemkiegészítés a szünetelő nyugdíj aktuális havi összegével egyezik meg, amely aktuális havi összeg nem tartalmazza a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíjat. Ez annak ellenére így maradt, hogy 2021 áprilisától felfüggesztették az állami egészségügyben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát.

A 13. havi nyugdíj azonban minden nyugdíjast megillet, aki az előző év legalább egy napján és az adott év januárjában nyugellátást kapott. A nyugdíjprémium pedig - a GDP növekedési feltétel teljesülése esetén - minden olyan nyugdíjast megillet, aki az adott év novemberében nyugdíjat kapott.

Vagyis ha a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésben részesülő nyugdíjas egészségügyi dolgozó részére nem igényelhető meg a JKR keretében a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjprémium összegének megfelelő többlet-jövedelemkiegészítés, akkor az érintett orvosok és ápolók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el.

Farkas András szerint

haladéktalanul pótolni szükséges a jogalkotási hiányosságot, hiszen az érintett sokezernyi nyugdíjas egészségügyi dolgozó becsapva érzi magát, amiért nem kapta meg sem a tavalyi 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, sem az idén februári plusz egyhavi nyugdíjat.

Jelenleg a nyugdíj melletti egészségügyi munkavállalás legfőbb oka, hogy az orvosok és ápolók évtizedeken keresztül nagyon alacsony bérekre bejelentve dolgoztak (a hálapénz után nyilván nem fizettek nyugdíjjárulékot), így természetesen a nyugdíjvárományuk is jellemzően nagyon alacsony volt. Az elmúlt évtizedekben folytatott, alacsony bérezésű munkavégzés után az utóbbi években nyugdíjba vonult orvosok részére ezért sok esetben riasztóan alacsony összegű nyugdíjat állapítottak meg. Az alacsony nyugdíj hatalmas ösztönző erőt jelent a nyugdíj melletti munkavégzésre, természetesen a hivatástudat mellett.