Az adatok tanúsága szerint 2005 első féléve az élelmiszerkereskedelem számára meglehetősen nehéz időszaknak bizonyult. A hipermarketek piacrésze ugyanakkor további 2 százalékponttal növekedett, csakúgy, mint a diszkontok részesedése - elsősorban a Lidl piacra lépésének köszönhetően. Egyre többen autóval közelítik meg az üzleteket, s a teljes forgalom viszonylatában újra nőtt a kártyás fizetések aránya. A Lidl üzleteket - feltehetően az üzletek földrajzi elhelyezkedése okán - összességében egyelőre kevesebben (minden harmadik háztartás) látogatják, mint két fő piaci versenytársa boltjait. A Lidlben az első hat hónapban mért átlagos költés (27 ezer forint) szintén elmarad a konkurensek kasszáiba befolyó összegektől, aminek az oka abban keresendő, hogy üzleteit ritkábban, átlagosan kétheti rendszerességgel látogatják vásárlói. A felmérés során kiderült, hogy egy átlagos vásárló háztartás egyszerre 2550 forintot hagy a legújabb hazai diszkontüzlet-lánc kasszájánál. A bevásárlások zöme a korábbiakhoz hasonlóan szintén a hét utolsó napjaira koncentrálódik: az egy hét alatt forgalmazott érték szempontjából továbbra is kiemelkedő szerepe van a pénteki és a szombati napoknak. Az egyre gyakrabban csütörtökön induló akciók hatására azonban idén már a hét utolsó előtti munkanapjának, a csütörtöknek az erősödése is megfigyelhető volt. A napi fogyasztási cikkek beszerzése még mindig inkább a délelőtti, 9-12 óra közötti időszakra tehető. A délelőtti beszerzések a teljes forgalom 60 százalékát adják, s ez természetesen főleg a kisebb alapterületű boltokra jellemző. A hipermarketek és diszkontok összevetésekor kiderült, hogy a délelőtti vásárlás jellemzőbb a diszkontüzletekben, míg hipermarketekbe inkább délután járunk. Ez alól kivétel a Lidl, ahol inkább délután vásárolunk. A vásárlók egyre kisebb hányada (49 százalék) jár gyalog boltba, az autós bevásárlások szerepe ezzel szemben évről évre nő - az első hat hónapban már a vásárlók több mint harmada autóval intézi a napi beszerzéseket. A Lidlben vásárlók - az elsőszámú konkurensek vásárlóitól eltérően - közel háromnegyede (70 százaléka) autóval közelíti meg az üzleteket. Általában elmondható a kutatás eredményei alapján, hogy a kártyás fizetések szerepe folyamatosan nő, bár egyelőre a forgalomnak csupán 10 százalékát teszi ki a készpénzes fizetéssel szemben. A bevásárlásokban továbbra is a nőké a főszerep: a napi beszerzések felét idén is a háziasszonyok végezték, a vásárlások közel egyötödénél azonban a házastárs is jelen volt. A Lidl esetében ennél sokkal gyakoribb a közös bevásárlás. Bár itt is a háziasszonyok a fő bevásárlók, a forgalomnak csupán egyharmadát teszik ki az olyan esetek, amikor egyedül szerzik be a különböző napi fogyasztási cikkeket. Ebben az üzletláncban a forgalomnak a 60 százalékát a közös - házastárssal, család, barátok, ismerősök körében intézett - beszerzések adják. A hipermarketek és diszkontok számára egyre fontosabb vásárlói célközönséget a 3-4 fős családok jelentik, akiknek életkorát tekintve meglepő eredményeket hozott az első féléves felmérés. A hipermarketek vásárlói köre idősödik - hiszen egyre nagyobb az 50-60 éves korosztály részaránya a látogatók között -, míg a diszkontok egyre nagyobb százalékban szolgálnak ki fiatalabb vásárlókat - ugyanis ezekben az üzletekben egyre nő a 30-40 éves korosztály szerepe.