A hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, a BGF docense, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett Kiterjesztett marketing konferencián. Bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, ez inkább csak azt jelenti, hogy az emberek "beárazták 2013-at" és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót - mondta Kozák. A szakember szerint a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztóak lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.

Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni az előrejelzésekkel -  mutatott rá Kozák -, hiszen a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő dinamikájú jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek. Napjainkra pedig a vásárlások lassan olvadó élmény jellege oda vezet, hogy harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve. Mára az "élmény megélése" áttevődött az ésszerű és megengedhető vásárlási aktus keresésébe - tette hozzá.

Kapcsolódó

Kozák szerint a csökkenő fogyasztás oka egyebek mellett az is, hogy manapság a hazai háztartások a családi költségvetés 25 százalékát költik élelmiszerekre. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a magyarok a kilencvenes évek közepén is nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak például a dél-koreaiak három évtizeddel ezelőtt. Mára viszont a dél-koreaiak már csak keresetük valamivel több, mint egytizedét költik ételre, italra. A fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, nálunk lassabban megy végbe - mutatott rá a BGF docense.

A fogyasztói szokások megváltozása ugyanakkor kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli (out of home) étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években 30 százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki. A probléma tovább gyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.

Kozák ugyanakkor úgy látja, hogy a bizalom ismét emelkedni fog és ez konkrét vásárlásokban manifesztálódik majd. A kérdés nem az, hogy ez mikor következik be, hanem az, hogy ezek a fogyasztói várakozások milyen irányba terelik az embereket - fogalmazott. A szakember szerint a jövőben várhatóan megerősödnek a fogyasztás új formái, mint például az online közösségi felületeken jelen lévő, közvetlen megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer piactér, mely a vállalatok számára nettó veszteséget indukálhat. Sőt, várhatóan nem csak a közösségi fogyasztás, hanem a közösségi tulajdonlás is elfogadott lesz. Kozák ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem lehet megbecsülni, mekkora lehet a nem megszokott csatornákban zajló fogyasztói piac, de ha ezt meg lehetne határozni, már nem a fogyasztók egymás közötti tere, hanem a vállalatok felségterülete lenne.