Az állam makroallokációs hatékonyságot nem éri el a magántőke, ugyanakkor a törvény szerint az államnak ki kellene vonulnia az egészségügyből - jelentette ki Mikola István, a Fideszt képviselő egykori egészségügyi miniszter a NAPI Gazdaság és a CEBC által szervezett konferencia utáni, politikai kerekasztal-vitán. A Fidesz által javasolt alapítványi forma nem jelentene megoldást a tőke távoltartására, az egyetlen célja a tőke burkolt behozatala lenne - mondta el Molnár Lajos, az SZDSZ egészségpolitikusa. Valódi gondot jelent ugyanakkor, hogy tényleg jön-e a magántőke, melyhez hasonló problémák merültek fel Dániában és Svájcban, ahol nehezen találtak vevőre az eladó egészségügyi intézmények. Az új szabályozás nem jelenti az állam kivonulását az egészségügyből, amit bizonyít, hogy a kormányváltás óta 300 milliárd forint többletforrást kapott a szektor - jelentette ki Vojnik Mária, az MSZP képviselője. Az MDF-et képviselő Csáky András szerint ebbe a támogatásba beletartozik többek között a gyógyszerkassza 50 milliárdja, ráadásul ez a becslések szerint 16-40 milliárddal lépheti túl idén is a tervezettet. Alapvető filozófiai különbséget jelent a kormányoldal és az ellenzék között, hogy míg az Orbán-kormány abban gondolkodott, hogy ha jönni akar a tőke, akkor annak megteremtsék a feltételeit, míg ma az a cél, hogy azokat a feladatokat, amelyekkel az állam nem tud mit kezdeni, felajánlják a magánszférának - mondta Csáky.