Az első kilenc hónap külkereskedelmi egyenleg 881,2 milliárd forint hiányt mutat, szemben az egy évvel korábbi 514,5 milliárddal. Az első nyolchavi árindexek felhasználásával számított január-szeptemberi időszakra vonatkozó volumenindexek a magyar kivitel 5, az import 10 százalékos növekedését jelzik a megelőző év első kilenc hónapjához képest. Az év első kilenc hónapjában az import növekedési üteme hónapról hónapra felülmúlta az exportét, s ezáltal a külkereskedelmi hiány tovább emelkedett. Az export június óta mutat élénkülést, aminek egyik összetevője a bázishatás megszűnése, vagyis a videojáték kiugró forgalmának kiesése, amely tavaly júniusig szerepelt az export- és importadatokban. Az export élénkülését jelzi a havi forgalmi értékek júniustól kimutatható emelkedő tendenciája is, ám ezt az import egyidejű növekedése kísérte. Az import növekedésében, ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import dinamikus bővülése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése áll. A forint az első kilenc hónap során összességében közel 1 százalékkal erősödött a kiemelt devizákhoz képest, ezen belül a forgalmunkban meghatározó súllyal rendelkező euróhoz viszonyítva 3 százalékkal gyengült, a dollárhoz képest viszont 15 százalékkal erősödött. A beérkezett és feldolgozott adatok alapján a 60 százalékos részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközök kivitele folyó áron 5 százalékkal nőtt, s ebben meghatározó szerepe volt a legnagyobb értékben exportált híradás-technikai készülékek 6 százalékos bővülésének, valamint az árufőcsoporton belül legjelentősebb exporttermékek (motorok és motoralkatrészek) növekvő kivitelének. Az árufőcsoportok közül kizárólag a feldolgozott termékek exportja volt alacsonyabb (4 százalékkal) az előző évinél, ami döntően a videojáték-export megszűnésére vezethető vissza. Az export megközelítőleg 7 százalékát kitevő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport kivitele fokozatosan bővült az év során, az első kilenc hónapot követően pedig már 6 százalékkal nagyobb értékű forgalmat bonyolított le, mint 2002 azonos időszakában. A behozatal minden árufőcsoportban növekedést mutat. Az import több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, így az év első nyolc hónapjában tapasztaltakkal ellentétben már meghaladja a gépexport növekedési ütemét. Az idesorolt termékek növekvő importja a bővülő exportkilátások mellett a beruházási célú, az ipari termelést szol-gáló gépek importjának növekedésével hozható összefüggésbe. A jelentős részben a fogyasztási célú importba sorolható személygépkocsik forgalma több mint harmadával haladja meg a megelőző év azonos időszakában regisztrált értéket. A feldolgozott termékek behozatala 9 százalékkal bővült, amelyen belül közel negyedével nőtt a 194 milliárd forint importot jelentő gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma, és 18 százalékkal a ruházati cikkek és öltözékkiegészítők behozatala. A legnagyobb mértékben az energiaimport értéke emelkedett (15 százalék) úgy, hogy a földgáz értéke 24 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermékeké pedig 7 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya idén fokozatosan növekvő mértékű, az első kilenc hónap után több mint 70 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az egyenleg romlását elsősorban - mint már említettük - a fogyasztási és a beruházási célú, valamint az energiaimport növekedése okozta, az ezen felüli forgalom, azaz a termelési célú import és az ezzel megvalósuló export mérlegének változása nem befolyásolta a hiányt. Jelentősen romlott mérlegünk a fejlett országokkal folytatott kereskedelemben, az aktívumunk csaknem a felére zsugorodott. A Németországgal lebonyolított kereskedelem aktívuma 420 milliárd Ft, mely - elsősorban az importunk 10 százalékos növekedése miatt - 225 milliárd forinttal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de a Svédországgal folytatott árucserénk többlete is (meghatározóan a mobiltelefon-kivitelünk jelentős csökkenésére visszavezethetően) 83 milliárd forinttal alacsonyabb a 2002. év január-szeptember időszakában regisztrált értékhez képest. Az országcsoportok közül a legkisebb mértékben, 11 milliárd forinttal a közép- és kelet-európai országokkal folytatott külkereskedelem egyenlege romlott. A forgalom forintértéke jelentősen bővült: kivitelben 18, behozatalban pedig 14 százalékkal. Az Oroszországba irányuló kivitelünk közel negyedével nőtt, és értéke 1998 óta először haladta meg a 100 milliárd forintot az év első kilenc hónapjában.