A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A tízszázalékos rezsicsökkentést részben úgy érte el a kormány, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentette a kötelező átvételi díj (az úgynevezett kát) alól. A kiesett bevételt a többi vevővel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg − fogalmaz blogbejegyzésében Varga Katalin, az Energiaklub projektvezetője.

A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételező nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilowattóránként 1,7 (átlagosan havonta 200) forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesítő szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesítő termelőkre, valamint az áramimportőrökre és a nem egyetemes szolgáltatásbeli fogyasztóikra hárul az évi mintegy 40 milliárd forintos összeg (a vállalati szektor többletterhelése 14 milliárd forint). A KPMG elemzése szerint amellett, hogy a kát a szabadpiaci szereplők költségeit növeli, a fejlesztési tárca visszavágta a kereskedők egyetemes szolgáltatásban alkalmazható árrését is, a korábbi, kilowattóránként 1,7-2 forintos szintről egységesen 1,316 forintra.

A rezsicsökkentés nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelentős áfabevétel-kiesést okoz az államnak − hangsúlyozta Varga Katalin.