A dolgozók nem örülhetnek felhőtlenül, a tervezett kormányintézkedések miatt árnyék vetül a munka ünnepére - mondta Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke a szakszervezetek közös sajtótájékoztatóján. A szakszervezeteknek el kell gondolkodniuk azon, miképpen tudják a tagságot mobilizálni, hogy együttműködve a többi szervezettel féken tudják tartani a kormányzati elképzeléseket.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint nemcsak arról van szó, hogy "megnyomorítják a munkavállalókat", évtizedek alatt kialakult jogokat vesznek el, növelik a munkaidőt, csökkentik a munkabéreket és adóval sújtják az alacsony béreket.

Az új alkotmány szerint az a veszély fenyeget, hogy a több mint húsz éve kialakított magyarországi párbeszéd többé nem lesz kötelezettség. Lehet, hogy a kormány már a közeljövőben hozhat olyan döntést, amely a nem működő, de törvényekben előírt érdekegyeztetést megszüntetné - mondta Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ).

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke szerint a kormány mostani intézkedési tervei "elképesztőek." A kormány több intézkedésével - a próbaidő meghosszabbítása, a túlóra nem pénzbeni kiváltása, a szabadság elaprózása, az 5,5 napos munkahét bevezetése - "embertelen módon, a munkavállalókat megalázó eszközökkel" oldja meg a valósnak vélt problémákat. Eddig rengeteg törvénysértő foglalkoztatás volt Magyarországon, sok probléma volt a pihenőidő és a szabadság kiadásával, a túlmunka kifizetésével, amit a kormány most legalizálni akar. Szégyellnivaló, amit a kormány ebben a dologban tervez - mondta Borsik.

Ha kormány továbbra sem kíván tárgyalni, és gyakorolja azokat a túlhatalmi technikákat, amit a munka világában eddig is tapasztaltunk, akkor ez konfliktusokhoz fog vezetni országos és helyi szinten is - véli Borsik.