Az államháztartás központi - helyi önkormányzatok nélküli - alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010-ben az előzetes adatoknak megfelelően 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormányzati portálon. (Az NGM a az előzetes adathoz hasonlóan most sem tartotta magát az általa kiadott publikációs naptárhoz az elektronikus sajtótájékoztatón idejét egy órával előre hozta - ám erről nem tájékoztatták az érintetteket.) Az államháztartás tavaly decemberben - helyi önkormányzatok nélkül 435 milliárd forint bevételi többletet ért el.

A tavalyi a Bajnai- és az Orbán-kormány kettős gazdaságpolitikája jellemezte - a májusi átadáskor már látható volt, hogy további intézkedések nélkül a hiány nem lesz tartható. Ennek ellenére az új kormány a kormányzását a társasági adó csökkentésével és a kisadók megszüntetésével kezdte - az így keletkezet hiányt az év végén tömte be a különadók kivetésével.

A vállatok befizetései így 2011-ben 1125 milliárd forintra rúgtak, ami az eredeti terv 5,8 százaléka, vagyis látszólag nő a cégek adóterhelése - de nem egyenletesen, ugyanis társasági adócsökkentés a kisebb bevételű (hazai) cégeknek kedvezett) míg a különadókat jellemzően a külföldi tulajdonú multik fizették meg. Tavaly összesen 151 milliárd forintnyi különadó folyt be a büdzsébe a 182 milliárd forintos bankadó mellett, összesen 333 milliárd forint értékben. Ettől elmaradt a teljes társasági adóbevétel, amely önmagában 323,3 milliárd forint volt az eredeti előirányzat alig több mint fele.

A fogyasztási adókból 3200 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ez 1,4 százalékkal kevesebb a tervnél, míg a lakossági befizetések 1860 milliárdra rúgtak - itt 9,3 százalékos az elmaradás.

A válsághelyzet ellenére a kiadási oldalon nem látszik a spórolás - pedig az év utolsó hónapjaiban komoly megszorításokon estek át a költségvetési intézmények - amely megmutatkozott az egekbe szökő kifizetetlen számlaállomány is.

Az államháztartás teljes kiadásai 3,8 százalékkal haladták meg a tervezetet - de igazán szembetűnő költségvetési szervek kiadásai ahol 20,7 százalékos a túllépés, de a normatív támogatásokra is 6,1 százalékkal többet költöttek. Kisebbek lettek a kamatkiadások és a szociális kiadásokon is tudott spórolni az állam.