Nem lehet már egyértelműen kijelenteni azt a korábbi sémát, hogy a magasabb kamatszint nagyobb profitot jelent a magyarországi bankok számára. Korábban ugyanis egyértelműen látszott, hogy a hiteleknél gyorsabban érvényesítették a kamatemelést, míg a betéteknél ez jóval lassabban történt meg. A jelenlegi helyzetben viszont ennek a gyakorlatnak a megvalósítása már nem igazán lehetséges, hiszen a betétekért komoly harcot folytatnak a bankok, míg a hitelek esetében egyáltalán nem biztos, hogy át lehet hárítani az ügyfelekre a kamatemelés mértékét - mondta el lapunk megkeresésére Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.

Ugyanakkor az sem biztos, hogy érdemes beárazni a hitelekbe és a kamatokba a múlt heti döntést, a jelenlegi kamatszint ugyanis lehet, hogy nem sokáig fog fennmaradni. Ezt ugyanis az infláció alakulása egyáltalán nem teszi szükségessé, így amint helyreáll a bizalom az ország iránt, nem lesz szükség a jelenlegi kamatszintre.

A bizalom visszatérése pedig egyértelműen jót tesz majd a hazai bankoknak is, amelyek végül így közvetett módon járhatnak jól a múlt heti döntéssel - véli Herczenik.

Mindenképpen az országgal szembeni bizalom helyreállítása a kulcskérdés a jelenlegi helyzetben - nyilatkozta lapunknak több, a neve elhallgatását kérő elemző. Szinte egyöntetű a vélemény abban, hogy az IMF által nyújtott segítség jól jön a jelenlegi helyzet megoldására, igazán komoly bizalmat azonban az kelthet, ha az elkövetkező fél évben nem kell hozzányúlni a felajánlott hitelkerethez.

A helyzet normalizálásához azonban egyértelműen szigorúbb költségvetést várnak az elemzők, jelentős kiadás, és ennek következtében hiánycsökkentéssel. A szakértők szerint az sem elég már, ha csupán csak tűzoltás lenne az elkövetkező időszakban, átfogó reformokra van ugyanis szükség szerintük.

Mindezt egyébként Török Zoltán, a Raiffeisen makró elemzője már szerdán a kamatemelést követő kommentárjában leszögezte, hogy a helyzet megoldásához szükség van a szigorúbb költségvetésre. Márpedig, ha az ukránok képesek a nullszaldó elérése, akkor itthon is van mit tenni- tette hozzá. Hasonló véleményt fogalmazott meg vasárnap este Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, aki szintén az egyensúlyi költségvetés mellett tette le a garast.