Mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a GDP növekedését éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A várható hatása ennél kisebb lesz, mivel e termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.

Az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. A magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője.

Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.

A FruitVeB sem aggódik

A Magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet (FruitVeB) szerint a magyar zöldség- és gyümölcságazatra nincs meghatározó hatásuk az Oroszország által életbe léptetett szankcióknak. Mártonffy Béla elnök szerint Magyarországon a gazdák 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítanak elő, a termelés 5-7 százaléka irányul az orosz piacra az elmúlt évek adatai alapján. Ennek értéke nagyjából 15-20 milliárd forint éves szinten, termésmennyiségtől függően. E szempontból a jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti, "nem dönti be" az életbe léptetett szankció - mondta Mártonffy.

F fejlesztési programjuk 100 ezer új vidéki munkahely megteremtését és egymillió tonnával több termést céloz meg, ennek egyik kiemelt piaca Oroszország lett volna, Kína és az arab piac mellett. Ezt a fejlesztési programot érzékenyebben érinti, a közvetlen fejlesztések szempontjából így nem kedvező - vélekedett az elnök.