Mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a GDP növekedését éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A várható hatása ennél kisebb lesz, mivel e termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.
Az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. A magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője.
Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.
A FruitVeB sem aggódik
A Magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet (FruitVeB) szerint a magyar zöldség- és gyümölcságazatra nincs meghatározó hatásuk az Oroszország által életbe léptetett szankcióknak. Mártonffy Béla elnök szerint Magyarországon a gazdák 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítanak elő, a termelés 5-7 százaléka irányul az orosz piacra az elmúlt évek adatai alapján. Ennek értéke nagyjából 15-20 milliárd forint éves szinten, termésmennyiségtől függően. E szempontból a jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti, "nem dönti be" az életbe léptetett szankció - mondta Mártonffy.F fejlesztési programjuk 100 ezer új vidéki munkahely megteremtését és egymillió tonnával több termést céloz meg, ennek egyik kiemelt piaca Oroszország lett volna, Kína és az arab piac mellett. Ezt a fejlesztési programot érzékenyebben érinti, a közvetlen fejlesztések szempontjából így nem kedvező - vélekedett az elnök.