A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.

A pillérben szereplő 20 alapelvet három csoportra osztották:

  • Egyenlő lehetőségek és hozzáférés a munkaerőpiachoz (például oktatás, tréning, élethosszig tartó tanulás, nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztatás aktív támogatása);
  • tisztességes munkakörülmények (például minimálbér, szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása, munka-magánélet közötti egyensúly, egészséges, biztonságos munkakörnyezet és adatvédelem);
  • szociális védelem és befogadás (például gyermekgondozás, gyerekek támogatása, munkanélküli juttatás, minimum jövedelem, időskori jövedelem és nyugdíj, egészségügyi ellátás, hosszútávú gondozás, lakhatási segítség a hontalanoknak, a fogyatékkal élők bevonása, a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés).

Miért volt erre szükség?

Erre egyrészt az Európai Bizottság szerint az okos, fenntartható és befogadó növekedés megteremtése miatt van szükség, másrészt - más vélemények szerint - a válság után kialakult szociális feszültségek csökkentésének eszközét is látják benne, amely a kiábrándult uniós állampolgárok bizalmát vissza lehet nyerni az egyre erősödő populista hullámmal szemben.

Az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) szerint viszont a szociális jogok pillére az uniós állampolgároknak minimális szintű szociális normákat nyújtana és elősegítené a jelenleg Európán belül a tagállamok és munkavállalói csoportok között fennálló nagy különbségek csökkentését.

Az uniós polgárokat leginkább aggasztó dolog a társadalmi egyenlőtlenség és a munkahelyek biztonsága - mutatott rá Katarina Szécsi Asbrink, a budapesti svéd nagykövetség nagykövet helyettese a napokban a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által rendezett konferenciáján. (A részletekkel később a legfrissebb Eurobarometer felmérés kapcsán foglalkozik majd lapunk.)

A szociális jogok pillérének ügyét a svéd kormány karolta fel, miután a jövőbeli siker kulcsa a svédek szerint a társadalmi és a nemek közötti nagyobb egyenlőség, valamint a jobb munkakörülmények - mondta a nagykövethelyettes, aki szerint kifizetődik befogadónak lenni. Erre jó példa Svédország, bár azt is elismerte, hogy nem biztos, hogy a "svéd modell" a legjobb megoldás mindenki számára.

Azt ugyanakkor kiemelte, hogy ezzel a kezdeményezéssel nem adnak nagyobb hatalmat Brüsszelnek, nem javasolnak több jogszabályt, ezek nemzeti kompetenciák és azok is maradnak. Ezekről a kérdésekről azonban beszélni kell, és ezeket az ügyeket a politikának is napirenden kell tartania, mert véleménye szerint a jó munkakörülmények, a nagyobb egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség az, ami biztosítani tudja az EU vezető helyét a világban.

A magyar kormány nem rajongója ennek a kezdeményezésnek

- jegyezte meg Marco Cilento, az ETUC szakértője a SZEF konferenciáján. A szakember szintén a munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentésének fontosságát és a pillérben foglalt jogok erősítését hangsúlyozta. A béreknek persze rugalmasnak kell lennie, de emellett biztosítani kell a megfelelő életszínvonalat is és küzdeni kell a szegénység ellen - hangsúlyozta.

A pillérben foglaltakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azok a jövőben bizonyos korlátok közé szorítanák a kormányokat akkor, amikor a válság miatt költségcsökkentésbe kezdenek. (A legutóbbi válság alatt ugyanis sok tagállamban elsősorban a szociális juttatásokat nyirbálták meg a kormányok és a költségvetési szigornak a szociális háló látta kárát - a szerk.)

Cilento ugyanakkor megjegyezte, hogy a szociális pillérben felvázolt lépések végrehajtása költséget is jelent a tagállamoknak, de véleménye szerint pont azért kell uniós szintre emelni, hogy koordináltan lehessen ezeket a lépéseket megtenni és ne alakuljanak ki viták, feszültségek a tagállamok között. (Az ilyen típusú reformokhoz egyébként uniós forrásokat fel lehet használni - a szerk.)

A szakértő a Napi.hu-nak továbbá elmondta, azzal, hogy ez a pillér a gazdasági szemeszter részévé válik és egy eredménytáblán lehet majd követni a fejleményeket, nagyban hozzájárul a kezdeményezés végrehajtatásának sikerességéhez is. Szerinte, ha egy tagállam nem akar ebben részt venni, az egy idő múlva marginalizálódni fog.

Lesz Magyarországon szociális pillér?

Lesz-e Magyarországon szociális pillér? Természetesen igen

- jelentette ki Rácz Rita a Miniszterelnökség ágazati politikai főosztályának főosztályvezetője a SZEF konferenciáján, akitől megtudhattuk, hogy a magyar kormány kezdetektől fogva teljes mértékig egyet értett a szociális pillérben megfogalmazott mind a 20 alapelvvel, illetve joggal, ezekkel a célkitűzésekkel egységes kormányzati álláspontként egyetértenek és ennek megfelelően Magyarország támogatta is.

Rácz Rita ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy mivel a Tanács jogi szolgálata is megállapította, hogy a szociális pillér esetében úgynevezett atipikus eljárásról van szó, így a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadnia azt - vagyis, ha a magyar kormány nem szavazta volna meg a szociális pillért, az vétót jelentett volna.

A támogatás

Arról a Napi.hu is korábban többször hírt adott, hogy a magyar kormány egyáltalán nem támogatta az elején a szociális jogok európai pillérét. Még Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős biztos is járt Magyarországon egyeztetni erről, a találkozó utáni sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatából viszont nagyon úgy tűnt, hogy a magyar kormány valamit nagyon félreért az egész kezdeményezéssel kapcsolatban. Később puhult a magyar kormány álláspontja, s az ETUC főtitkárát az elfogadási folyamat egy későbbi tárgyalásán arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Magyarország két feltétellel támogatná a szociális pillért. Az egyik a négy visegrádi ország közös álláspontjának figyelembevétele, a másik pedig, hogy a szociális pillér 20 alapelve ne sértse a már elért eredményeket egyik tagállamban sem.

Rácz szerint a magyar kabinet azt a véleményét próbálta sulykolni az elfogadás folyamatában, hogy a szociálpolitikai dolgokat nem lehet elkülönítve kezelni a gazdaságpolitikai realitásoktól, valamint a versenyképességi kérdésektől, ezért egy átfogó vitát szorgalmazott volna, amire végül nem került sor.

Rácz Rita SZEF konferenciáján elhangzott hosszas fejtegetéseiből továbbá kiderült, hogy a magyar kormánynak vannak aggályai és a szociális pillérben foglaltakban leginkább jogi problémákat lát. A Miniszterelnökség főosztályvezetője szerint a magyar kormány sérelmezi, hogy bár politikai dokumentumról van szó, nem folyt róla politikai vita, nagyon rövid tárgyalások voltak, nagy volt a politikai nyomás az Európai Bizottság részéről, s leszűkítették a lehetőségét annak, hogy a bizottság eredeti javaslatához szövegszerűen hozzá lehessen nyúlni.

Rácz Rita többször kiemelte, hogy ez a dokumentum egy jogi kötőerővel nem bíró intézményközi proklamáció, ami számos olyan elemet tartalmaz, amire az uniónak nincs hatásköre. A főosztályvezető szerint 8 elv van, amire ez tisztán igaz, például a bérek, a minimum jövedelem, a lakhatás politika, a szociális védelem vagy az egészségügyi ellátás. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Magyarország a szociális pillérben megfogalmazott célkitűzések jó részét teljesítené, így akár "hátradőlve is tárgyalhatnánk".

A magyar kormány szerint az is probléma, hogy hiába politikai jellegű dokumentumról van szó, mégis megfogalmazásában "kötelező erejű dokumentum látszatát kelti", olyan alkotmányos erejű dokumentumnak tűnik, mint az EU Alapjogi Chartája - mondta.

A göteborgi nyilatkozattal viszont az összes tagállam (beleértve Magyarországot is) politikailag vállalt kötelezettséget arra, hogy a szociális pillérben megfogalmazott 20 elvet megvalósítja.

A kérdés ezek után Rácz Rita szerint az, hogy a tagállamok meg tudnak-e közös szociális standardokban egyezni a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével, vagy inkább azt az eddig kialakult rendszert viszik tovább, hogy a szociális- és foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskörbe tartozik, az EU ajánlások és jobb gyakorlatok cseréjével ösztönzi a tagállamokat a szociális standardok emelésére. A szociális pillérben foglaltak végrehajtása viszont a főosztályvezető szerint folytatódni fog, a következő dokumentumot ez ügyben december 20-án teszik közzé.

A magyarok valami egészen mást akarnak, mint a kormány

Míg a kormány a szociális jogok európai pillére által támasztott követelmények miatt aggódik, a legfrissebb, novemberben kiadott Eurobarometer azt mutatja, hogy a magyarok egyáltalán nem tiltakoznának egy erősebb uniós szociális dimenzió ellen.

Az unió előtt álló legfontosabb kihívásoknak az uniós polgárok a munkanélküliséget (39 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenséget (36 százalék) tartják, az eurózóna tagok és nem tagok között viszont lényeges különbség mutatkozik: míg a valutaövezeti polgárok főleg a munkanélküliséget (44 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenséget (39 százalék) jelölik meg mint fő kihívást, addig a valutaövezeten kívüli tagállamoknál a migrációs kérdések (37 százalék), illetve a terrorizmus és biztonsági kérdések (35 százalék) állnak az élen. A magyarok szerint az EU előtt álló három legfontosabb kihívás a migráció (52 százalék), a társadalmi egyenlőtlenség (30 százalék) és a terrorizmus (28 százalék).

A felmérés szerint az európaiak 45 százaléka gondolja, hogy a társadalmi egyenlőség és a szolidaritásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, amikor globális kihívásokkal néz szembe az EU. Magyarországon a megkérdezettek szerint leginkább az innovációban való fejlődéssel (40 százalék) lehet szembe nézni a globális kihívásokkal, míg a társadalmi egyenlőség és a szolidaritás nálunk csak a második legfontosabb dolog (33 százalék).

Amikor viszont arra kérdeztek rá, hogy 2030-ban minek kellene nagyobb jelentőséget biztosítani, a szolidaritásnak vagy az individualizmusnak, akkor már az összes tagállamban - Németország kivételével, ahol a megkérdezettek többsége mindkettőt fontosnak tartotta - a szolidaritás került előtérbe. Még Magyarországon is, ahol 56 százalék a szolidaritást választotta az individualizmussal (8 százalék) szemben.

A megkérdezett európaiaknak a 83 százaléka gondolja, hogy a szabad piacgazdaságnak nagyobb szociális védelemmel kell társulnia. Magyarországon az ezzel egyetértők aránya 87 százalék, ebből 50 százalék teljes mértékben egyetért ezzel.

A többség (60 százalék) azt is támogatná - 32 százalék ellenében -, hogy uniós szinten több döntés szülessen az egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben. Ezt inkább az eurózónatagok támogatnák, a valutaövezeten kívüliek kevésbé értenek ezzel egyet (61, illetve 57 százalék a támogatottsági arány). A legnagyobb ellenzők között az egyébként is erős szociális hálóval rendelkező svédek és finnek vannak, itt 52 illetve 59 százalék szeretne kevesebb uniós szintű döntést e kérdésekben. Magyarországon a megkérdezettek 68 százaléka szívesen látna több uniós szintű döntést e kérdésekben (ami teljesen ellentmond a magyar kormány szándékaival - a szerk.).

Forrás: Eurobarometer

Sőt, a megkérdezettek 64 százaléka a szociális jóléti rendszerek harmonizációja mellett állna az EU-ban, ebből 19 százalék ezt teljes mértékben támogatná. Az pedig már szinte egy rémálommal érhet fel a magyar kormány számára, hogy ennek Horvátországban (88 százalék) és Magyarországon (86 százalék) a legnagyobb a támogatottsága.

Forrás: Eurobarometer

További érdekesség, hogy az Eurobarométer szerint azzal a kijelentéssel, hogy (a saját országában) mindenkinek van esélye arra, hogy sikeres legyen az életben, a magyarok 43 százaléka értett egyet - ebből 13 százalék teljes mértékben, 30 százalék inkább egyet értett -, szemben 54 százalékkal, aki szerint ez nincs így. Utóbbiból 29 százalék inkább nem gondolta így, míg 25 százalék egyáltalán nem értett egyet.

Forrás: Eurobarometer

(Fotó: AFP PHOTO/LUDOVIC MARIN)