Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 18. és 23. között, 995 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a választás után kialakult politikai helyzetet.

Minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat - írták a kutatók.

A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, és azok, akik nem mentek el, tízből négyen ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni. Akik szavaztak, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében.

A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát, mert jobban él, vagy mert mindig is a Fideszre szavazott. Az ellenzéki szavazók közül legtöbben azt említették a helyzet okának, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni, lényegében ennyien mondták azt is, hogy megtévesztettek, megfélemlítettek a szavazók, illetve sokan említették még a választási rendszert is.

A megkérdezettek majdnem fele (48 százalék) szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, 37 százalék - az ellenzéki szavazók háromnegyede - szerint viszont igen. A válaszadók negyede (25 százalék) szerint ez befolyásolta az eredményt, míg tizedük (12 százalék) szerint nem.

Egyedül a Fidesz szavazók körében van többsége annak a véleménynek, hogy nem történt csalás (84 százalék), míg minden tizedik Fidesz szavazó (9 százalék) szerint történt. Leginkább az MSZP-Párbeszéd, a DK és Jobbik szavazói gondolják úgy, történt választási csalás (81, 78, illetve 77 százalék), sőt körükben többségben vannak azok, akik szerint az eredményt érdemben befolyásoló csalás történt (68, 55 és 68 százalék).

A választók több mint fele, az ellenzékiek háromnegyede úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel. A szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé.

A kép forrása: MTI Fotó/Veres Nándor