A Raiffeisen vezérigazgatója szerint az utóbbi napok fejleményei előre léthatóak voltak, arra a jegybankot már több hónapja figyelmeztették az elemzők. Annak, hogy a magas kamatszint által kiváltott forintspekuláció nem decemberben indult meg, csupán technikai okai – az ünnepek közeledte – voltak. A mostani, igen költséges (becslések szerint mintegy tízmilliárd forintba kerülő) „játék” tehát elkerülhető lett volna. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója azonban úgy véli, hogy a szerdai kamatvágásból mintegy 50 bázispontnyit – a másik 50 bázispontot gyakorlatilag már beárazták a termékekbe – mind a betéti, mind pedig a hitelkamatoknál követik a kereskedelmi bankok. A forrásokért folyó harc miatt viszont a mérséklés az egyes hitelintézeteknél gyorsan, de különböző módon történhet. A kölcsönöknél a piac kikényszeríti a kamatcsökkentést, a betéteknél azonban – hasonló okból – a bankok lassabban, szegmentáltabban hajthatják végre ezeket a lépéseket. Erdei szerint a hitelintézetek betétekért folyó küzdelme egész évben folytatódhat. Éppen ezért fontos, hogy a kamatszint csak az inflációval együtt apadjon. (A tegnapi csökkentés pedig általános vélekedés szerint túl van ezen a szinten.)