A Napi Gazdaság pénteki számának cikke...

A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése feszültség forrása lehet, mivel a kormány amúgy üdvözlendő járulékcsökkentési tervének finanszírozási oldala nem biztosított − mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője. Véleménye szerint jelenlegi formájában "beleköthet" az IMF a pénzügyi tranzakciós illeték jegybankra történő kivetésébe, ami miatt a kormány vagy kénytelen lesz meghátrálni és ősszel módosítani a költségvetést, vagy akár bukhat a hitelmegállapodás. A jegybankra kivetett illeték ugyanis fiktív bevétel, mivel az MNB az államháztartás része, az ott keletkező veszteségeket a költségvetésnek kell megtérítenie. Ráadásul a monetáris finanszírozás tilalmába ütközhet az illetékkivetés.

Az elemző szerint a kiadáscsökkentés mellé új bevételi forrást kellene találni, bár itt nagyon szűk a kormány mozgástere, hiszen szinte minden mozgósítható területen európai összehasonlításban kirívóan magas a magyar adóterhelés. Jó példa erre a forgalmi adó. Ahol viszont lehetne bevételt generálni, ott politikailag szűk a mozgástér, mivel a kormánypárt ellenzékben vehemensen ellenezte például a vagyonadó bevezetését vagy az szja-ból beszedhető többletet. Pedig ez a két adóforma segíthetne a megvalósításban: járható út lenne fenntartani a de facto kétkulcsos szja-t, ami a félszuperbruttó kivezetésének elhalasztását jelentené − mondta a szakember. A vagyonadón belül az általános ingatlanadó bevezetése jöhet szóba. Politikailag ez sem vállalható, azonban elképzelhető, hogy nem a központi költségvetés szedné be, hanem az önkormányzatok élnének e lehetőséggel. Az ingatlanadó lehetősége már most adott, így lehet, hogy a kormány azzal "próbálkozik" majd, hogy a helyi önkormányzatok támogatásának további csökkentésével kikényszeríti az alkalmazkodást − véli Árokszállási.

Ha a bevételi oldal további átalakításán gondolkodna a kormány, komoly politikai akadályokba ütközhet − ért egyet Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Sem az áfa nem emelhető tovább, sem a jövedéki adókból nem lehetne már akkora összeget előteremteni, ami fedezné a járulékcsökkentést, igaz, a jövedéki adók további emelése még könnyen felmerülhet mint részmegoldás. Németh szerint a járulékrendszer további átalakításával tudna forrást biztosítani a járulékcsökkentéshez a kormány, bár ezzel kacifántos pályát írna le a munkareform. A bevételi oldalon a társasági adókulcs növelése adhatna még némi mozgásteret a kormánynak − véli a szakértő.

Az intézkedések jó eséllyel a kiadási szerkezetet érinthetik, ugyanis ott vannak jelentős tartalékok. Ilyenek lehetnek például a központi költségvetési intézmények vagy az önkormányzatok támogatása. Forrás lehet a szociális támogatások rendszere is, ahova például átsorolhatnak még nyugdíj jellegű tételeket, amelyeket aztán később akár be is lehet fagyasztani, ilyenre példa a korhatár alatti ellátás. De akár a nyugdíjemeléseket is befagyaszthatják, bár politikailag ezt is nehéz kommunikálni − tette hozzá Németh.