Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár expozéjában felidézte, hogy az Országgyűlés tavalyi döntésével már kiterjesztette a kétgyermekes családok adókedvezményét, ez az intézkedés 2016-tól lesz hatályos. Az érvényesíthető kedvezmény négy év alatt, 2019-re a duplájára, 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő gyermekenként - mutatott rá.

A most javasolt és a már elfogadott intézkedések eredményeként a két átlagkeresővel rendelkező, gyermektelen családok jövőre havi 4700 forinttal, vagyis évente 56 ezer forinttal vihetnek haza többet, míg a két gyermeket nevelő, minimálbérből élő családok havi 7100, évi 85 ezer forinttal. A két gyermeket nevelő, de átlagkeresetű családok jövedelme pedig havonta több mint 9 ezer forinttal emelkedhet.

Jelentős koncepcionális módosításra a társasági adózás területén nem kerül sor. A törvényjavaslat ugyanakkor több kedvező rendelkezés bevezetéséről gondoskodik. Már a 2015-ös adóévben is lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik - mondta Orbán Gábor, aki hozzátette azt is, hogy a kedvezménnyel a dinamikus, feltörekvő, legálisan működő vállalkozásoknál több forrás marad a tevékenységek bővítésére és további növekedésre, hiszen azt a társasági adót, amelyet már a növekedés évében be kellene fizetniük a költségvetésnek, ott marad náluk és csak később, több kisebb részletben kell megfizetniük.

Orbán Gábor a változtatásokat ismertetve elmondta azt is: 2016. január 1-jétől az 5 százalékos áfakulcsot kiterjesztik a sertés tőkehúsok értékesítésére. Megjegyezte: mivel jellemző, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok a sertéshús fogyasztását részesítik előnyben, a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése egyúttal a rászorulókat is segíteni fogja, a jelentős adómérséklés ugyanis megjelenik a fogyasztói árakban.

A bankadót érintően a törvényjavaslat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magyar kormány között kötött egyetértési megállapodás alapján gondoskodik a hitelintézetekre vonatkozóan a bankadó felső kulcsának csökkentéséről.

Az államtitkár rámutatott: az adócsökkentés a közművezetékek adójában is érvényre jut. A javaslat értelmében az új nyomvonalon lefektetett közművezetékek után 5 éven át nem kell közműadót fizetni. Közlése szerint javaslatot tesznek arra, hogy a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása folyamatosan fizetendő közteherré alakuljon át.

Az előterjesztés alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadójának 3 százaléka játékosvédelmi és karitatív célra lenne fordítható - mondta Orbán Gábor. Mivel a 2016-os tárgyévre a koncessziós díj levonását követően 6,2 milliárd forint összegű játékadó-bevétellel számolnak a játékkaszinó-szektorból, e rendelkezés alapján 2016-ban legalább 186 millió forint közvetlenül felhasználható lesz a szerencsejátékkal kapcsolatos esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális határok megelőzésére, kezelésére.

A háziorvosok jövedelmének növekedéséhez járulhat hozzá a javaslat a helyi adókról szóló törvény módosításával. 2016-tól ugyanis lehetővé válik az önkormányzatok számára, hogy rendeletükben iparűzési adóelőnyt - adómentességet vagy adókedvezményt - fogalmazzanak meg a háziorvosok számára, ha a háziorvos iparűzési adóalapja legfeljebb 10 millió forint és bevételének 80 százaléka háziorvosi tevékenységből származik.

Az államtitkár összegzése szerint az Országgyűlés előtt fekvő javaslat elsősorban a 2016. évi költségvetés bevételi oldalának megalapozását és egyben a kormányzati prioritások megvalósítását, az adócsökkentést és a családok támogatását szolgálja.

Vita a költségvetésről és az adótörvényekről 2015. május 30-án.
Kép: MTI

Fidesz: a cél a középréteg megerősítése

A kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés - hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Az előterjesztésben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot - tette hozzá.

Vissza kell szorítani a korrupciót...a reklámtörvénnyel

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez. A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet. Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.

MSZP: elfogadhatatlan a javaslat

Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat.

A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.

Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.

Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - emelte ki.

Társadalmilag igazságos és a gazdasági növekedést is ösztönző adótörvény-módosításra tesz javaslatot az MSZP - hangsúlyozta az ellenzéki párt vezérszónoka. Burány három lényeges pillért emelt ki a szocialisták által kezdeményezett változások közül: elsőként a háromkulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte nemcsak társadalmi szempontból igazságos, de a gazdaság élénkülését is jobban elősegíti, mint a kormány adórendszere. Mint mondta, 5, 10 és 15 százalékos adókulcsokat javasolnak, a legkevesebbet azok fizetnék, akik éves adóalapja nem éri el a 2 millió forintot.

Az MSZP negatív adót javasol azok esetében, akik alacsony jövedelmük miatt nem tudják a gyermekek után járó adókedvezményt maradéktalanul igénybe venni, számukra a különbözetet az adóhivatal fizetné ki. Így a minimálbért kereső háromgyermekesek is ugyanazt a kedvezményt kapnák, mint a magasabb jövedelműek.

Emellett 5 százalékra mérsékelnék az alapvető élelmiszerek áfáját. Bár a sertéshús áfájának csökkentése ezt az ágazatot élénkíteni fogja, a legszegényebb családok szerinte nem disznóhúst esznek, így rajtuk az intézkedés nem segít - jelentette ki.

A kormány elmúlt ötéves adópolitikája szerinte társadalmilag igazságtalan, elsősorban a legtöbbet kereső 20 százaléknak kedvez, míg az adózók 80 százalékának vagy növelték vagy szinten tartották az adóját. Ez igaz a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére is. Mindezek hatására nőtt a jövedelmi szegénység az országban - jelentette ki. Leszögezte: a szocialista kormányok nem megszüntették a családi adókedvezményt, hanem beépítették azt a családi pótlékba, növelve annak összegét.

Kiss László (MSZP) szerint a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - mutatott rá.

Józsa István (MSZP) azt hangoztatta, hogy az átláthatóságot nem csökkentenie kellene a kormánynak, hanem növelnie, mert a befektetői környezet javításának alapja a befektetői bizalom megteremtése, és ehhez átláthatóságra van szükség. Azzal kapcsolatban, hogy az államadósság-mutató csökkenésének évente legalább 0,1 százalékot kell elérnie, a szocialista képviselő kijelentette: ez nevetséges, és ellentmond a kormány korábbi ígéreteinek, "vallomás értékű önleleplezés", hogy nem látnak több lehetőséget a 0,1 százalékos csökkenésnél.
A stabilitási megtakarítási számlát illetően Józsa István úgy vélte: az új szabályozás az adóparadicsom szintjére degradálja Magyarországot.

KDNP: "makrogazdasági szempontból túl jól állunk"

Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.

A kormánypárti vezérszónok elmondta, most 3 százalékos a gazdasági növekedés, az infláció nem éri el az 1 százalékot, az államadósság GDP-arányosan fokozatosan csökken, a keresetek reálértéke nő, a nyugdíjak értékállóságát megteremtették.

Aradszki András az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy "makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.

Az adótörvények módosításával kapcsolatban a vezérszónok kifejtette: az összhangban van a KDNP politikájával. Aradszki András szerint a KDNP számára elsődleges a magyar családok védelme, életkörülményeik javítása. Az adórendszeren keresztül támogatni kell minden olyan megoldást, amely segít megállítani a demográfiai helyzet rosszabbodását, ez ugyanis az ország legnagyobb problémája - tette hozzá. Példaként a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését említette. Az az adórendszer, amely munkára ösztönöz, a munkát terhelő adókat, járulékokat csökkenti, mindenki számára fontos dolog.

A szocialisták igazságosabb adórendszert szorgalmazó javaslataira válaszolva emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány 2009 végén 11 százalékos szja-t dolgozott ki. Szerinte most egy nagyon jó adó- és járulékfizetési rendszer van, amely nem a szociális hátrányokat orvosolja, ugyanis ezt a két rendszert ketté kell választani.

A kereszténydemokrata politikus a bankadó kapcsán azt kérte a kormánytól, hogy jó lenne egy olyan mechanizmust alkotni, amely az alacsonyabb adó alkalmazását összekapcsolja a hitelkihelyezések növelésével.

LMP: a kormánypártok egy másik Magyarországon élnek

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról.  Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.

A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi.  Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást. Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam.
A szociális temetkezés elhalasztását üdvözölte, szerinte azt teljesen el kellene felejteni. Tragikomikus az adósságképlet eltörlése, a korábbi és a mostani is alkalmatlan, alaptörvény-ellenes - vélekedett.

Az LMP vezérszónoka a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását sürgette a 2016-os adótörvények vitájában. Schmuck Erzsébet ismertette, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatuk minimálbérig nulla, átlagbérig 12, a fölött pedig 24 százalékos szja-t tartalmaz.
Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy károsnak tartják az alapvető élelmiszerek magas áfáját, ezért egyes termékek esetén 5 százalékos kulcsot indítványoznak. Ugyanezt a mértéket javasolják a közösségi közlekedés esetében is, ami Schmuck Erzsébet értékelése szerint a munkába járóknak segítene.

Jobbik: vissza kell vonni a javaslatot!

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani. A titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható. Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése. Értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.

Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén 10, jövőre 20 milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni. A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt. Szerinte jelenleg ez a helyzet, és a háttérszámításokat szintén nem akarják megosztani.

Novák Előd (Jobbik) kifejtette: a kormány a reklámügynökségeket - közöttük is elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat - akarja ellehetetleníteni az új szabályozással. E cégek meggyengítése elfogadhatatlan politikai előnyökkel járna a kormánynak, mert a médiumok közül sokaknak közvetlenül a kormánynál kellene kilincselniük a megrendelésekért. A kormány "még kormánybarátabbá" akarja tenni a médiát, ezért erőszakosan nyúl bele a piaci folyamatokba, ami újabb hatalomkoncentrációval jár - vélekedett. El kellene gondolkodni a kormányzati reklámkiadások törvényi tiltásán, bőven elég lenne, ha a közmédiában tennék közzé üzeneteiket - tette hozzá.

A Jobbik szerint a kormány által ígért adócsökkentés nem tükröződik a jövő évi költségvetés számaiban. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításának szombati általános vitájában Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte, hogy miközben a kormány csökkenti a személyi jövedelemadót, több bevételt vár abból. De több bevételt vár a kormány az általános forgalmi adóból és egyéb forgalmi típusú adókból is. A jobbikos képviselő szerint a kormány nem változtat azon a helyzeten, hogy a magyar gazdaság Európában az egyik legadóztatottabb. A népességfogyást megállító adórendszerre lenne szükség, mert ma a gyermekvállalás luxus - jelentette ki.

NGM: az ország érdekeivel ellentétes lebecsülni a gazdaság teljesítményét

Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szerinte a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt. Ha valaki önös politikai szándékból sötétebbre festi a kilátásokat, az a gazdaság és a vállalkozások érdekeit sérti - hangoztatta.

Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az adótörvényekről szóló vita zárszavában hangsúlyozta: a javaslatok az idén is illeszkednek az eddig megfogalmazott célokhoz, vagyis hogy az adórendszer súlypontja a fogyasztási, a környezet- és egészségvédelmi típusú adók legyenek, a jövedelemadók pedig fokozatosan csökkenjenek. Az adórendszer alapjai jövőre is változatlanok maradnak, mert már bebizonyosodott, hogy ez az adórendszer egyszerre biztosítja a pénzügyi stabilitást, a szociális biztonságot és a gazdasági növekedést - magyarázta. Hozzáfűzte: az adórendszer alappillére továbbra is a munka és a családok megbecsülése marad. A kormány kitart amellett, hogy minden gazdasági szereplőnek a teherbíró képességével arányosan ki kell vennie a részét a közteherviselésből. Az államtitkár megjegyezte: jelenleg csak kettővel van több adónem, mint 2010-ben.

QP | Quality Placement