A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az elemzés rámutatott: a gazdasági tárca pályázati rendszere nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű volt, a kevés ellenőrzés komoly kockázati tényezőt jelentett. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az ESZT végrehajtására vonatkozó előterjesztést a kormány nem tárgyalta valamelyik ülésének hivatalos napirendi pontjaként, megindításának, végrehajtásának feladatait sem törvény, sem kormányrendelet, sem kormányhatározat nem fogalmazta meg. Így a projekt nem kormányzati programként valósult meg, hanem - a nyitott tervezés hangsúlyozásával - laza együttműködési keretek között.

Az ESZT-t még 2000-ben dolgozta ki, majd 2001. január 15-én indította el az első Orbán-kormány. A Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. Az eredetileg 2006-ig kitekintő, középtávú fejlesztési program több célra "lőtt" és mintegy 60 alprogramja volt, mindezt az állami autópálya-építési program egészítette ki. Az első Széchenyi terv kilenc programjára 2001-ben összesen 299,4, majd 2002-ben 334,3 milliárd forint jutott. A nyújtott támogatásainak mérlege szerint végül csupán 70 milliárd vissza nem térítendő forint került összesen mintegy 5300 kis- és középvállalkozáshoz. Az ESZT gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő kabinet alatt fokozatosan megszűnt.

Az ESZT hatóereje nem annyira a statisztikailag közvetlenül mérhető vagy számítható folyamatokban van, hiszen a GDP 2-3 százalékát kitevő pótlólagos befektetés a gazdasági növekedésre csak kismértékben (0,4-0,6 százalékponttal) hatott; sokkal többet nyomhat a latba a vállalkozó kedv növelése, a "segíts magadon, az állam is megsegít" filozófia gazdaságpolitikai gyakorlattá válása - állapította meg az Ecostat 2002. decemberben publikált elemzése. A középtávú fejlesztési terv területi szempontból lefedte az egész országot, minden második magyarországi településen (1544 helyiségben) valósult meg valamilyen beruházás, fejlesztés.

A program megpróbálta az ország keleti és nyugati fele között kialakult egyenlőtlenségeket is mérsékelni, az új munkahelyek legnagyobb része a Dunától keletre jött létre. A fejlesztési koncepció olyan szempontból is "jól volt belőve", hogy a megvalósítás első szakaszában a növekvő import miatt valószínűleg néhány száz millió euróval rontotta a külgazdasági egyensúlyt, a harmadik évtől kezdve azonban az exporttöbblet egyre inkább érvényesült, hosszú távon javította a fizetési mérleget.