A Napi Gazdaság cikke A kérdések tandíjról, egészségügyről, nyugdíjasok munkavállalásáról és termőföld-tulajdonlásról szólnak, valamint arról, hogy a miniszterelnököt és a kormány tagjait speciális, objektív felelősség is terhelje a költségvetés túllépéséért. Ez utóbbi felvetés az alkotmány alapján értelmezhetetlen, akár a jogi egyetemen is buktatással honorálnák – mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Miniszterelnök esetében ugyanis nem merülhet fel fegyelmi felelősség, csak egyetlen esetben – ha a kormányfő menesztésére kerül sor. Szintén problémás az objektív felelősség kitétel is, mert ez alapján a kormánytagok akár természeti katasztrófákért is felelősségre vonhatóak lennének. A többi kérdéssel kapcsolatban első olvasatra nem merül fel alkotmányossági aggály, ám a kormány kezében ott a fegyver a referendumra bocsátás elhárítására – ha a felsorolt témák bekerülnek a 2007-es költségvetési törvénybe, az alkotmány alapján nem lehet népszavazást kiírni róluk. A népszavazás kiírásakor pedig minden bizonnyal hatályos lesz a jövő évi költségvetés. Az OVB-nek harminc napja van a törvényesség elbírálására, ezután 15 napon belül lehet panasszal élni – ebben az esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt, ez az eddigi tapasztalatok alapján több hónapot vesz igénybe. A végső döntést követően négy hónapon belül kell összegyűjteni a 200 ezer aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, végül az államfő kitűzi a referendum napját. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője 2007 februárja és áprilisa közé várja a népszavazást, Kolláth György szerint azonban az akár jövő őszig is eltolódhat. A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választó több mint egynegyede, vagyis mintegy kétmillió választópolgár azonos szavazatot ad le. Az eredmény az Országgyűlésre nézve kötelező erejű, az alkotmány ugyanakkor nem ír elő határidőt a törvények megalkotására. A termőföldre vonatkozó törvény esetében Kolláth György szerint felmerülhet, hogy hatályos nemzetközi szerződéseknek mond ellent, az Európai Unió ugyanis csak hétéves moratóriumot, nem örökös mentességet engedélyezett Magyarországnak – ez szintén népszavazást kizáró ok lehet. Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az európai szokásrend alapján két éven, illetve egy cikluson belül nem írható ki referendum ugyanabban a kérdésben (2004. december 5-én pedig volt hasonló tartalmú népszavazás Magyarországon) – igaz, erre vonatkozó szabályozás a hazai törvények között nincs. Egy másik nézőpontból elemezte a kezdeményezést Lövétei István alkotmányjogász az Index cikkében. Ha egy népszavazáson lehetséges egy kormány programját 90 százalékban átfordítani, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehet kormányozni, mit tegyen az a kormány, amelynek korábban elfogadott programját egészében felülírják egy népszavazáson. Ezzel a kérdéssel bármely kormány szembesülhet, ami felveti az alkotmányos szabályozás hiányosságának kérdését – mondta Lövétei.