Sokan aggódnak amiatt, hogy az euroszkeptikus pártok előretörését hozzák a hét végi európai parlamenti választások, olyan erőkét, amelyek az európai politika oldalvizén lavíroznak. A szavazás újra felveti a régi vitát az integráció jövőjéről, arról, hogy további centralizációra van-e szükség vagy a nemzetek Európájának irányába kellene-e elmozdulni. Erről ír a Financial Times vendégblogjában megjelent cikkének elején Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Különbség van a között, hogy valaki alapvetően kétkedően ítéli-e meg az Európa-projektet vagy alternatívákat ajánl bizonyos megcsontosodott elemeivel szemben. Egyes bírálói szerint a magyar kormányfő az Európát legvehemensebben becsmérlők közé tartozik, nem valódi híve a kontinens jövőjét formáló nagy Európa-projektnek. Ez szimpla nonszensz - szögezi le Kumin.

Itt a helyünk

A miniszterelnök újra és újra világossá teszi, hogy Magyarország helye Európában van. Egyebek mellett a pártja április 6-ai választási győzelmét követő beszédében is leszögezte, hogy a szavazás bebizonyította: a magyarok az EU tagjai akarnak maradni, feltéve, hogy erős, nemzeti kormány vezeti őket.

Kumin ezt követően méltatja az első Orbán-kormány sikereit a költségvetési hiány leszorításában és az államadósság mérséklésében, amivel alapvető uniós követelményeknek felelt meg. Az idei első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest, ami jóval meghaladja a várakozásokat és jobb számos európai ország teljesítményél. Az Orbán-kormány azzal is tisztában van, hogy az uniós tagság jó az országnak - ezt bizonyítja, hogy Magyarország a következő években 35 milliárd euró EU-támogatásra számíthat.

De nyomnak bennünket

Persze akárcsak Európa bármely országának, Magyarországnak is megvannak az euroszkeptikus politikai erői és politikusai. Hozzájárulhatott ehhez az is, hogy az elmúlt években sok szavazó úgy érezhette, Brüsszel kipécézte magának Magyarországot. Ennek adott hangot Orbán Viktor, amikor arról beszélt, hogy a magyarok nem akarnak olyan Európát, amely bünteti és gyámság alá helyezi a sikeres országokat. Nem akarnak olyan államközösségben élni, amelyben a nagy országok visszaélnek hatalmukkal, kettős mércét alkalmaznak és csak kicsiknek kell tisztelni a nagyokat, fordítva nem áll fenn ez a viszony.

Magyarországnak nincs több vitás ügye az EU-val, mint több mint egy tucat további tagországnak, a költségvetési deficit jóval a megengedett háromszázalékos GDP arányos szint alatt van, Brüsszel megszüntette a túlzottdeficit-eljárást - ennek tükrében nem meglepő, hogy a negatív hangok hallatán úgy érzik a magyarok, hogy az EU nem mindig bánik korrekt módon velük.

Beszéljük meg

Orbán Viktor rendíthetetlen Európa-barát vezető, aki azt ajánlja, hogy tartsunk okos egyensúlyt a nemzeti és az uniós hatáskörök között. Hisz a közös energiapolitikában, külpolitikában, biztonságpolitikában, sőt még a bankunióban is. Ugyanakkor úgy véli, hogy az uniónak nagyobb mozgásteret kell engednie a tagországoknak alkotmányos hagyományaik követésében, energiaforrásaik megválasztásában, gazdaságpolitikájuk, adózási rendszerük és szociálpolitikájuk meghatározásában.

Szamárság reményvesztett euroszkeptikusnak beállítani mindenkit, akinek van bátorsága alternatívákat javasolni, mindenkit, aki kiáll amellett, hogy bizonyos kérdésekben helyénvaló a nemzetek Európájának irányába mozdulni. Nagyon hiányoznak a komoly, gondolatgazdag viták ezekről a lehetőségekről. Ez lehet az egyik oka a választók frusztrációjának, illetve az euroszkeptikus erők várható előretörésének a vasárnapi szavazáson.

QP | Quality Placement