Idén is jelentős mennyiségű kullancsra számíthatnunk, ami a paraziták által terjesztett két legismertebb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis, KE) és a Lyme-kóros esetek számát is befolyásolhatja. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis a legelterjedtebb, kullancsok által terjesztett vírusfertőzés Európában.

Az elszaporodó kullancsok ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor, parkokban, játszótereken, hobbikertekben is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik. A kullancs okozta agyvelőgyulladás kiszámíthatatlan betegség, gyógyítására jelenleg nincsen célzott gyógyszeres terápia, az esetleges agykárosodás mértékét érdemben nem tudjuk befolyásolni. Irodalmi adatok szerint az idős, krónikus betegeknél a kullancsencephalitis lefolyása sok esetben súlyosabb is - hívja fel a figyelmet Torzsa Péter PhD családorvos, a Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.

A kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a legbiztonságosabb védekezési módot. A világ legmagasabb, 80 százalék feletti átoltottságát elérő Ausztriában töredékére zuhant a múltban súlyos problémát jelentő kullancsencephalitis megbetegedések száma.

Az oltás beadására a kullancsszezon előtt kell gondolni, hiszen a védettségnek még a paraziták tavaszi aktivitási időszaka előtt ki kell alakulnia. A betegség megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is az időzítés kulcsszerepét hangsúlyozza. A megfelelő immunválasz kialakulásához, azaz a védettséget jelző antitestek megjelenéséhez ugyanis időre van szükség.

Gyermekeknél a kullancscsípés olyan helyeken is gyakori, ahol nehéz észrevenni: a fejen, a fül mögött. A felnőtteket az esetek kétharmadában a lábukon csípi meg a parazita, a fejen szinte sohasem.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint kullancsencephalitisből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte. Habár a kórházi kezelést igénylő, súlyos esetek száma alacsony, az izombénulás és egyéb súlyos maradványtünetek életre szólóak lehetnek.

A magyar turistáknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy a népszerű úticélok, például Horvátország nem tengerparti részei, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ausztria is közepesen, vagy erősebben fertőzöttek. Ha ezekben az országokban kirándulunk, éppen úgy kitesszük magunkat a kullancscsípésnek és az esetleges megfertőződésnek, mint az itthoni erdőkben, réteken.

Hazánk a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, magasabb kullancsencephalitis megbetegedési kockázatú területnek az ország délnyugati része, valamint az északi határsáv középső szakasza számít.

A kullancsencephalitis ellen csak oltással tudunk védekezni, de a kullancsok ellen azért egyéb óvintézkedéseket is érdemes tenni: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba, ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is. A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik, aktivitásuk szempontjából ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos.