A gazdasági bizottság kormánypárti többsége kedden zöld utat adott a pénzügyi stabilitási törvénynek, amely teljes mértékben hatályon kívül helyezi a költségvetési felelősségi törvényt - amely az államadósság csökkentését írta elő a költségvetési tervezés során. A januárban hatályba lépő új alkotmány ugyan kimondja, hogy a magyar államadósság nem lehet magasabb a GDP 50 százalékánál, vagy amíg ezt nem éri el , addig csökkenteni kell, ám ezt a szabályt az Alaptörvényt kidolgozó kormány magára nem érzi kötelezőnek.

A most benyújtott - és még idén elfogadandó törvényjavaslat ugyanis kimondja - hogy az szigorú adósságcsökkentési szabályokat első ízben a 2016-os költségvetés készítésekor kell alkalmazni, addig a 2011-es tavaszi konvergencia program számai szerint kell tervezni a büdzséket. (Az is sajátos, hogy a jelenlegi mandátumával 2014-ig regnáló kormány, még a következő ciklusra is felmentést adna a szigorú szabályok alól.)

Jelenleg az államadósság valahol a GDP 82 százaléka körül tart a forint gyengülése miatt, ám erről a kormány nem vesz tudomást és saját adatai szerint az államadósságot a GDP 74 százalékára becsli. Az indoklás szerint a devizaadósságot a felvételkor esedékes árfolyamon és nem a piaci árfolyamon számolják el. Ezt a trükköt pénzügyi stabilitási törvény jogerőre emeli: az adósság kiszámításakor nem kell figyelembe venni a leértékelődési veszteséget vagy nyereséget.

A törvényjavaslat részletezi az adórendszer alapvető szabályait: előírja, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben érvényesíteni kell. A törvényjavaslat az adóterhet növelő jogszabályok hatályba léptetésére vonatkozó szigorú szabályaival garantálja az adórendszer stabilitását, kiszámíthatóságát. A törvényjavaslat lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíjbiztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.

Rogán Antal a gazdasági bizottság elnöke a vitában elmondta, hogy a javaslatot a Fidesz frakció támogatja, ám az államadóssággal kapcsolatos részletekről még egyeztetni kívánnak. Az MSZP-s Burány Sándor viszont bírálta, hogy kétharmados törvényben rögzítenek olyan szabályokat, amit változó körülmények között, például az egykulcsos adót, lehetetlen fenntartani. Hozzátette, a kormány célja az, hogy csökkentse az államadósságot, de miért határoz meg erre olyan határidőt, ami nem biztos, hogy vonatkozik majd rá.

Tukacs István (MSZP) kifejtette, az Alaptörvényben rögzítették az államadósság mértéket, majd rájöttek, hogy ez nem elérhető a tervezett időn belül, s most megpróbálnak variálni az időpontokkal, nem jó dolog. Aláhúzta, a javaslat a költségvetési tanácsot olyan jogokkal ruházná fel, amit nem tudnak támogatni. Egyrészt megkérdőjelezi a parlament szuverén döntését a költségvetésről, másrészt a személyi összetétele alapján nem független és elfogulatlan.

 

A 2011-es konvergencia program makropályája
20112012201320142015
GDP-növekedés3,133,23,33,5
Államháztartás egyenlege2,4-2,1-1,9-1,7-1,3
Bruttó adósságráta75,572,169,766,764,1
Forrás: Konvergencia program