Az év első hónapjában soha nem látott 123,4 milliárd forintos többlet keletkezett, ami elsősorban a tavaly év végi karácsonyi prémiumoknak és bónuszoknak köszönhető. Vagyis egy hónap után elmondható, hogy a tavaly júniusban elfogadott 2017-es költségvetés sínen van. Az érem másik oldala, hogy a - talán túl korán - 2016 júniusában elfogadott költségvetés nem tartalmaz számos olyan tételt, amelynek finanszírozásról a kormány a büdzsé elfogadása után döntött.

Jelen állás szerint a kormány a költségvetéshez képest 210 milliárd forintos pluszkiadásra utasította az NGM-et - ezt kell átvezetni a költségvetés módosításával. Varga Mihály korábbi bejelentése szerint az idei költségvetés módosítása márciusban várható, ezt követően májusban nyújtja be a kormány a parlamentnek a 2018-as költségvetés tervezetét.

Kapcsolódó

Elektronikus közbeszerzés kell 2017-ben

A sürgős kiadásokat a költségvetés általános tartalékából (kormányzati rendkívüli intézkedések) fedezik, ebből a 110 milliárdos keretből a kabinet, a mai napig 9 milliárd forintot hívott le. A tartalék - elvileg - az előre nem látható nem tervezhető kiadásokra szolgál.  Olyan "előre nem látható" kiadásokról van szó, mint az 1956-os forradalom ünnepi megemlékezéseinek finanszírozása - erre újabb 2,8 milliárd forintot szavazott meg a kormány a tavaly elköltött bő 10 milliárd után. Szintén meglepetésként érte a kormányt, hogy 2017-ben be kellene vezetni az elektronikus közbeszerzést, ennek kapkodó kialakítása meg is kezdődött, miután a Brüsszel ultimátumot adott a magyar kormánynak.

Így a tartalékból erre a célra 3 milliárd forint ment el januárban. Az EU, egyébként 2014-es irányelvének teljesítéshez szükséges egy egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése, amely biztosítja az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi magyarországi közbeszerzési eljárásban. Ezzel a korábbi közbeszerzési eljárásokat felváltó elektronikus közbeszerzés kerül bevezetésre, melynek révén az ajánlatkérők és az ajánlattevők is kizárólag elektronikus úton kommunikálhatnak egymással.

A rendszer részét képezi a hirdetmények feladása, az ajánlatok és részvételi jelentkezések benyújtása, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megküldése, azaz az eljárás során minden információcsere elektronikus úton valósul meg - közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. A hivatal ettől függetlenül további 1,8 milliárd forintot kapott "dologi kiadásokra", ami bármit takarhat, a kormányhatározat nem nevezte meg, hogy az összeget mire lehet fordítani.

Közel 900 millió forint ment el eddig versenysport támogatásra: 480 millió megy kifejezetten a versenyzőknek, míg 460 millió forintot szavaztak meg a ATP Wold Tour tenisztorna magyarországi állomásának támogatásra.

Többet repülhetnek a Gripenek

A kormány márciusra ígérte a mára meghaladott 2017-es költségvetés módosítást: a jelenlegi verzió ugyanis nem számol a tavaly decemberben elfogadott adótörvényekkel, a makropályán beállt változásokkal és az új kiadási igényekkel, amit a kormány a büdzsé elfogadása óta fogadott el: Csak tavaly 150 milliárd forintnyi kiadási igényt fogalmazott meg a kormány, ami az idén további 60 milliárddal bővült. Ebből 3,4 milliárd forintot kaphat meg a Honvédelmi Minisztérium a Gripen vadászgépek illetve pilótáik képességfejlesztéshez. A HM Sajtóosztálya lapunkkal közölte, hogy korábban döntés született pilóták (hajózó személyzet) repülési idejének növeléséről, amihez viszont plusz karbantartási munkák szükségesek - ezek fedezetére illetve a megnövekedett alkatrészigény kielégítéshez kapják a 3,4 milliárd forintot - majd a költségvetés módosítása után.

Mennek a próbarendőrök a határra

A megnövelt határőrizeti intenzitás miatt a Belügyminisztérium jóval nagyobb 56,6 milliárd forintos költségvetési igénnyel állta elő, amit a kormány támogatott is február 3-i határozatában. Mintegy 3000 új rendőrrel bővítik a következő hónapokban a rendőri állományt, akinek kizárólagos feladata a déli határrész védelme lesz. Erre a célra kapja minisztérium a pénzt, ám az összeg elvinné az egész éves tartalék felét - ezért a BM a bő 56 milliárdot majd csak a költségvetés módosítás után kaphatja meg. A kormány arról is rendelkezett, hogy az idei 56,6 milliárd után jövőre a 3000 rendőrre további 41,1 milliárd forintot költenek - de ez csak a most tervezés alatt és áprilisban várható 2018-as költségvetés érinti.

A kabinet a határőrizetre már december elején 30,8 milliárd forintot megszavazott az ott állomásozó katonák és rendőrök bérére és a technikai kiadásokra - ezt a pénzt a honvédelmi és a belügyi tárca kapja. A két döntés együtt azt jelenti, hogy csak a déli határ védelmére 87 milliárd forint plusz szavazott meg a kormány, a tavaly júniusban elfogadott költségvetéshez képest.

NGM: majd csak később döntenek

A kormány a 2017-es költségvetés végrehajtásakor változatlanul elkötelezett a kiszámítható és felelősségteljes közpénzügyi gazdálkodás mellett - közölte lapunkkal az NGM. . Ennek jegyében biztosítja a szükséges forrásokat a különféle szakpolitikai területek számára a hatályos államháztartási szabályok nyújtotta keretek között. Ehhez különféle költségvetési technikák állnak rendelkezésre, melyek közül legáltalánosabban az előirányzatok közötti átcsoportosítást nevezhetjük meg. Mint ismeretes, a költségvetési évben felmerülő kormányzati döntések finanszírozására az egyes tartalékokból - az időarányosság elvét is figyelembe véve - források átcsoportosítására van lehetőség. Ezek minden esetben nyilvánosak, hiszen azokat kormányhatározat nevesíti. Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy számos közpolitikai célt érintően született eddig kormányzati döntés, melyek költségvetési hatásai jellemzően a felmerülés üteméhez igazodóan jelentkeznek, nagyrészt a 2017-18-as években. Hangsúlyozzuk, hogy az államháztartás helyzete - a növekvő bevételeknek és a fegyelmezett kiadásoknak köszönhetően - továbbra is stabil, a nemzetgazdasági tárca pedig minden hónapban elemzi a költségvetési folyamatokat. Több hónap adatának ismeretében lehet csak felelősségteljesen mérlegelni egy esetleges módosítás lehetőségét.