A kormány "fosztogatni" kezdte a minisztériumok elkülönített, úgynevezett államháztartási tartalékát, mert az általános tartalék nagy részét már elköltötték az év első hét hónapjában. Csak júniusban 16,5 milliárd forint sorsáról döntöttek, így az eredetileg 37,5 milliárd forintos tartalékból alig 7,7 milliárd maradt a következő hónapokra. Az általános tartalékot elvileg az előre nem látható kiadásokra különítik el a költségvetésben, ám a gyakorlatban ez a keret a kormány házipénztáraként funkcionál. A kormány az első fél évben 13,2 milliárd forintot költött el különböző célokra, ezek közül mindössze 4,4 milliárd forint volt valóban előre nem látható kiadás. Ezt a pénzt zömmel a madárinfluenza és az árvizek elleni védekezésre fordították a minisztériumok. Az egyéb kiadások miatt, amelyek fontosak ugyan, de nem tartoznak az előre nem látható kategóriába, a féléves keret hamar kiürült. Innen jutott pénz például az agrároktatási intézmények támogatására vagy a honvédkórház építésére. Emiatt az árvízi kiadások kifizetésének nagy része a második fél évre maradt. Az államháztartási törvény rendelkezései szerint ugyanis az első fél évben a tartalék negyven százalékát költheti el a kormány. Így fordulhatott elő, hogy júliusban többet - 16,5 milliárd forintot - kaptak a tartalékból tárcák, mint az első fél évben.
QP | Quality Placement