A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják- kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

QP | Quality Placement

A következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet, így az év második felében tartósan 5 százalék alá süllyedhet, azonban jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6 százalék  közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta.

Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4 százalék  közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Így idén érdemben, 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet - véli az elemző.

MGYOSZ: általánossá vált a munkaerőhiány

Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat, vagy a nyugati határszélt sújtotta - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az állami tévében.

A munkaerőhiány szinte mindenhol jelen van, a feldolgozóipar különböző területein, az idénymunkában, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, a vendéglátásban, az informatikában vagy a mérnökök között. Ez elsősorban demográfiai okok miatt évről évre növekszik.

Véleménye szerint az országnak vannak még belső munkaerőforrásai, például a közfoglalkoztatottak egy része vagy a túl nagy részarányt képviselő költségvetési alkalmazottak átképezhetők lennének a versenyszféra számára. Bizonyos területeken azonban szükség lenne külföldi vendégmunkásokra is, főleg szakmunkásokra. Olyan külföldi munkavállalókra lenne szükség, akik ideiglenesen jönnek ide, kulturálisan jól illeszkednek az országhoz és képesek adaptálódni - mondta Rolek.

A munkaerőpiac ilyen mértékű javulását figyelembe véve, valamint a bejelentett új beruházásokat is tekintve úgy látszik, hogy a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő negyedévekben, amennyiben a döntéshozók nem lépnek időben - véli Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. szenior makroelemzője.

A harmadik negyedévre vonatkozó adatok alapján ugyanis tovább emelkedett a munkaerőhiány Magyarországon: az ipari vállalatok több mint 70 százaléka panaszkodik a munkaerő hiányára, mint a bővülést visszafogó tényezőre. Emellett ugyanakkor a szolgáltatószektorban is már a vállalatok több mint harmada érzi a munkaerőpiacot akadálynak és az építőiparban ez az arány már megközelítette a 42 százalékot. Utóbbi azért is aggasztó, mert éppen egy lakáspiaci boom előtt vagy már elején járunk. Így egyrészről tehát igen kedvező képet festenek a statisztikák a magyar munkaerőpiacról, ami tovább erősíti a gazdaság rövidtávú pozitív kilátásait, másrészt viszont az egyre erősödő munkaerőhiány - kellő gazdaságpolitikai fellépés hiányában - előbb-utóbb (bár a jelenlegi helyzetet elnézve inkább előbb) gyakorlati gátjává válhat a gazdasági fejlődésnek.

Idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Az erőteljes bruttó bérnövekedés, a javuló foglalkoztatási adatok 2017-ben is kitarthatnak. Ezzel együtt az alacsony munkanélküliség a mérsékelt inflációs környezetben továbbra is azt jelentheti, hogy a háztartások fogyasztásának a GDP-növekedésében nemcsak idén, hanem jövőre is jelentős szerepe lesz. A pognoszta idén 2,1 százalékos, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig nem volt ilyen magas hazánkban - jelentette ki Varga Mihály a KSH legfrissebb adataira reagálva. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatás további növekedésére számít, aminek összhangban kell lennie a termelékenység emelésével, az országon belüli strukturális munkanélküliség kezelésével, a munkaerő-mobilitás elősegítésével és a szaktudással rendelkező munkavállalók arányának növelésével.