A GVI konjunktúra mutatója az októberi 1,3 pontról 2012 áprilisára 8,7 pontra emelkedett. Az előző, 2011 árpilisi konjunktúra indexszel összehasonlítva azonban komoly elmaradás mutatkozik: a mutató idei 0,087 pontos értéke csak a fele tavalyi azonos időszakban mértnek, és a második legalacsonyabb érték a vizsgálat 1998-as kezdete óta.

A javulás elsősorban az exportra termelő ipari vállalkozások pozitív várakozásainak eredménye, a GVI lakossági fogyasztással kapcsolatos előrejelzése szerint ugyanis a belföldi fogyasztás stagnálása valószínűsíthető, vagyis nem lehet arra számítani, hogy ez érdemben fellendítené a főleg belföldön értékesítő vállalkozások termelését.

QP | Quality Placement

Kezd megismétlődni az 1997-es helyzet, amikor az export - és ezen keresztül a GDP - bővülését is 4-5 nagyobb vállalkozás adta - jegyezte meg Tóth István János közgazdász a felmérés ismertetésekor.

A pozitív tendencia alig, vagy egyáltalán nem szivárog le a kkv-körbe, a mikrovállalkozások esetében továbbra is -30 pont konjunktúra mutató értéke. A versenyszektor cégeinek kismértékű pozitív várakozása ugyanakkor ha jár is némi foglalkoztatás bővüléssel, éves szinten ez legfeljebb a munkanélküliség stagnálását valószínűsíti. Elsősorban az ipari cégek bővítenék a létszámukat, és legkevésbé a kereskedelemben terveznek ilyet a cégek.

Ugyanakkor meglehetősen törékeny ez a kedvező folyamat, mivel egyrészt nagyon magas a cégek várakozásait jellemző bizonytalansági mutató, másrészt tovább csökkent - egy év alatt 64,4 százalékról 40 százalékra - a növekvő exportról beszámoló cégek aránya. Továbbá a GDP növekedési adatok is jobb esetben a gazdaság stagnálására utalnak. (a legfrissebb KSH és Ecostat előrejelzés szerint ráadásul 2012 első negyedévében 1,5 százalékos volt a GDP csökkenés az idei első negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint) Tavaly október óta nem változott, ugyanúgy 45,1 ponton áll a GVI bizonytalansági mutatója. Ilyen vontatott növekedési ütem mellett talán csak 2015-2016-ra érhetjük el a válság előtti szintet - tette hozzá Tóth István János.

Az exportáló vállalkozások egyébként eddig alapvetően jól alkalmazkodtak a válsághoz: megtették a szükséges költségcsökkentő, működésracionalizáló lépéseket, magasabb hozzáadott értéket termelni képes alkalmazottakat vettek fel - mondta a kutató. A válság lényegében egyrészt rászorította a professzionális működésre a cégeket, másrészt azonban túlzottan is megerősítheti a duális gazdaság szerkezetet a szürke és fekete zóna felé tolva a kevésbé életképes, a külső konjunktúrából profitálni nem képes vállalkozásokat.

A gépberuházások kismértékű növekedése - 20 százalékkal több cég tervez ilyet, mint beruházás visszafogást - pedig arra utal, hogy főleg a hitelhez, vagy külső finanszírozáshoz könnyebben jutó, illetve a multinacionális cégeknek beszállító vállalatok kezdenek fölkészülni a külső konjunktúra esetleges kedvező fordulatának kihasználására. A gazdasági növekedés beindításához azonban égetően szükség lenne a kormányzati partnerségre is - egyrészt a kiszámíthatóság megteremtése révén, másrészt az IMF megállapodás mielőbbi tető alá hozása javíthatná a forráshoz jutási lehetőségeket. Az persze még kérdéses, hogy az új adóterhekhez hogyan alkalmazkodnak majd a cégek, és hogy milyen lesz ezek tényleges költségvetési hatása.