Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A válság ellenére viszonylag komfortos pénzügyi helyzetben van a Mol, köszönhetően ugyanis a korábban megnyitott hitelkeretnek két évig biztosan nem kell a piachoz kölcsönért fordulnia - mondta el Molnár József a Mol pénzügyi igazgatója a portfolio.hu által rendezett konferencián. (Legközelebb 2010 októberében szorul majd refinanszírozásra a társaság).

A cégnek a hitelkerettel és betéteivel együtt mintegy 1,5 milliárd eurós mozgástér áll rendelkezésére, ám az elkövetkezendő évben nem tervez ehhez hozzányúlni, beruházásait inkább készpénz-áramából finanszírozná. Ehhez 30 százalékkal vágják vissza a jövőre elkölteni tervezett beruházási összegből - hogy pontosan ez mely területeket érinti majd, arról egyelőre nem született döntés. A Mol a költségek csökkentésével is reagál a válságra, a jövő évi tervek csoportszinten 80 millió euró lefaragásáról szólnak.    

A piaci környezet nem feltétlenül alakul jövőre kedvezően a Mol számára - bár közép- és hosszútávon finomítóinak diesel-fókusza versenyelőnyt biztosít a cégnek. A társaság úgy számol 2009-ben 60 dollár körül lesz az átlagos Brent olajár, a benzin finomítói árrése az idei 121 dollárról 80 dollárra csökken, a diesel esetében a marzs 220 dollárról 160 dollárra mérséklődik, miközben a petrolkémiai margin is csökken. 

Molnár József kérdésre válaszolva elmondta,  nem számítanak jelentős piaci átrendeződésre a régióban (a Mol persze szeretné befejezni az INA konszolidációját), mert bár a részvényárfolyamok a mélybe zuhantak, ami jó alkalmat biztosítana a felvásárláshoz, ám szinte senki sem tud jelenleg hozzájutni az ehhez szükséges hitelekhez.

Az OTP is kénytelen reagálni a válságra, a bank elsősorban hitelkihelyezésének visszafogásával teszi ezt meg - mondta el Urbán László a pénzintézet vezérigazgaztó-helyettese - középtávú cél pedig a hitel/betét mutató csökkentése.

A Molhoz hasonlóan az OTP-nek sem kell jövőre a piacon forrást keresnie, jelenleg nettó likviditási tartaléka egy éves időhorizonton eléri az 1,6 milliárd eurót. Az olajipari céghez hasonlóan azonban az OTP sem kíván ehhez a tartalékhoz nyúlni, és úgy számolják, a gazdasági válság miatt bekövetkező esetleges hitelminőség romlás nyomán szükségessé váló céltartalék képzést cash-flowból oldaná meg a bank. Az állami mentőcsomaggal kapcsolatban Urbán elmondta, arra a banknak nem a túlélés miatt van szüksége, a nélkül is jövedelmezően tud működni.

Az állam szerepvállalásra azért lehetne esetleg szükség, hogy növelni tudják a hitelkihelyezést, annak stagnálása ugyanis nehéz helyzetbe hozza majd a recesszió által egyébként is sújtott hazai vállalkozásokat. A hitelezés bővítéséhez viszont egyáltalán nem szükséges, hogy az állam tulajdonrészt szerezzen a bankban, a cég részvényesei ebbe nem is biztos, hogy beleegyeznének, Urbán sokkal jobbnak tartja azt, a régió több országában is alkalmazott módszert, miszerint az állam - díjért cserébe - garanciát nyújt a bank által felvett hitelekre, így a bank partner tudna abban lenni, hogy ne álljon le a hitelezés az országban. (Bár a magyar állam, mint az az állampapírpiacon is látszik, nem túl hitelképes, ám ehhez megfelelő hátteret jelenthetne az IMF-től kapott hitelkeret) 

Az előbbi két cégnél könnyebb helyzetben van a Richter, a gyógyszerpiac ugyanis kevésbé kitett a válság hatásainak. A Richter készpénzzel ráadásul bőven ellátott, így hitelekre egyáltalán nem szorul.  A gyógyszergyár a nadrágszíjat már tavaly meghúzta, számára ugyanis a gyógyszerkasszával kapcsolatos szabályozás tavalyi megváltoztatása jelentette a komoly érvágást. A cég azért a válság miatt szorosabban figyeli majd vevői fizetőképességét illetve szerényebb növekedéssel számol, de előnye is származik a Richternek a válságól. A forint gyengülése javítja exportlehetőséget, illetve rövid távon is helyreállítja pénzügyi eredményét. (A kedvező forintárfolyam miatt a társaság meg is kezdte devizapozícióinak fedezését).