A GFI már második negyedéve - eltérően a 2012. harmadik negyedévi enyhén pozitív irányú változás ígéretétől - a gazdaság lassulását, majd stagnálását jelzi. A magyar gazdaság teljesítménye a világgazdasági válság ötödik éve után már minden bizonnyal nem lassul tovább, de a fejlődés lehetősége még nagyon bizonytalan - olvasható a Policy elemzésében.

Még a potenciális növekedésünk alapjai is megrendültek, nincs esély a kellő mértékű felhalmozásra és a beruházások lényegében csak az infrastrukturális területeken folynak, nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen elért eredmény is inkább a kibontakozás lehetőségeinek kárára valósult meg, és bár a nominális konvergencia kritériumok betartásában pozitívnak tekinthető a 2 százalék alatti kormányzati hiány, ennek nagy ára volt már eddig is. A GDP elmúlt évben nem várt erőteljes csökkenése, az ipari termelés lelassulása és visszaesése, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a fogyasztás további szűkülése semmiképp sem segítheti a fejlődés megindulását.

A GFI jelenlegi stagnálása feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem következik be érezhető gazdasági javulás. A piaci bizalom visszaszerzésével együtt indulhatna egy bővülési, fejlődési folyamat és ennek eredményeként következhet a magyar gazdaság növekedésének megindulása. Jelenleg azonban még a GFI egyik összetevője sem valószínűsíti a kedvező változást, a válság megszűnésének és ezzel együtt a gazdálkodási folyamatok kedvezőbbre fordulását a következő félév során.

A monetáris helyzet kedvezőtlenül alakul

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetében bekövetkező változtatások - így a kormányzati hiány erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása - miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. A monetáris bázis nagysága, az áfa-befizetések várható lassulása és tervtől való elmaradása, és főleg a tőkebefektetések jelentős lassulása, a profitkivonás gyorsulása további bizalomvesztéshez vezethet.

Kérdéses, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatás exportunk meddig lesz képes ellensúlyozni. Az elvárt áfa-befizetések csak a megnövelt Áfa-kulcs hatására teljesültek még 2012. elején, de 2013-ban a fogyasztás további stagnálása, várható szűkülése miatt már elmaradhatnak a tervezettől. A költségvetést pedig egyéb okokból is - alapvetően a rossz tervezés miatt - minden bizonnyal majd ez évben is, talán újra többször is módosítani kell.

A háztartások helyzetét az elmúlt két-három év visszaeső gazdálkodási folyamatai jelentősen lerontották. Most a GFI szerint további visszaesés nem várható e területen, a háztartások lényegében minden szigorítást megtettek saját gazdálkodásukban, nagyobb részük a "túlélésért" küzd. Reményeink szerint idén már stagnálást, talán kis javulás várható foglalkoztatottságukban, jövedelmi viszonyaikban, és talán fogyasztásuk sem esik már vissza. Változatlanul fennmarad azonban, hogy a háztartások vagyoni helyzetében összességében nincs javulás, a hitel-felvételi kényszer tovább erősödik, a reálkereset változásban sincs számottevő javulás, csupán a fogyasztói áralakulás miatt válhatnak kedvezőbbé e folyamatok. Nagyon negatív viszont az, hogy a fiatalok munkanélkülisége egyre növekvő. Tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, de már nem csak a fiatalok körében.

Nehéz helyzetben a vállalkozások

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4 százalékkal esett vissza. A hazai KKV index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit.

Visegrádi országok sincsenek könnyű helyzetben

A Policy Agenda ettől a negyedévtől kezdve - fejlődésünk esélyeinek értékeléséhez - elkészíti a Gazdasági Fejlődés Indexet Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében is. Az adatok azt mutatják, hogy nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. Miközben a magyar GFI egész évben egy nagyon szűk sávban mozgott (0,9 - 1,07 százalékpontos változásban), addig a többi ország esetében erőteljesebb felfutások voltak megfigyelhetőek. A V4 országok közül Magyarország mellett egyedül Csehországban csökkent a GDP, de még ott is növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz kedvezőbbek a pozíciói a kilábalásra a cseh gazdaságnak, mint a miénknek.

Szlovákia és Lengyelország esetében - ahol az Európai Bizottság is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre erre az évre - megfigyelhető a GFI értékének csökkenése az előző negyedévhez képest. Ez a trendforduló abból is származhat, hogy mindkét gazdaság esetében maga a GDP növekedés üteme is lassul. Míg 2012-ben 2% volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2-1,2 százalék lesz.

Gazdasági fejlődési Index
2012. I.n.II.n.III. n.IV. n2013 I. n.
Lengyelország0,830,830,951,150,97
Csehország1,160,980,951,021,09
Szlovákia10,980,91,140,99
Magyarország1,071,050,890,980,98
Forrás: Policy

 

QP | Quality Placement