A JP Morgan decemberre, majd a következő év első negyedére további, immár éles ívű inflációs gyorsulást vár. Decemberben 1,6 százalék, márciusban már 2,5 százalék lesz a tizenkét havi infláció, 2018 elejére pedig megközelíti - jóllehet még nem éri el - az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az általuk márciusig várt gyorsulást az inflációs kosár élelmiszer- és üzemanyag-összetevője okozza majd, mint ahogy a júliusi mínusz 0,3 százalékos éves infláció óta bekövetkezett gyorsulást is kizárólag e két komponens hajtotta. Később már a jövő évre szóló béremelési megállapodások adják majd a felhajtóerőt, és valószínűleg ez lesz az a tényező, amely miatt 2018 első negyedére a 3 százalékos inflációs cél közelébe emelkedik a tizenkét havi magyarországi infláció. A JP Morgan elemzői az idei évre 0,4, jövőre 2,4, 2018-ra már 2,8 százalékos átlagos éves inflációt várnak Magyarországon. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy jóllehet a jegybanki reálkamat már most is negatív, egészen 2018 közepéig nem várnak monetáris szigorítást, és onnantól sem a 0,9 százalékos alapkamat emelésével, hanem csak egyéb, nem szokványos eszközökkel, például az egynapos hitelkamat emelésével tartják valószínűnek a monetáris kondíciók feszesebbre vonását.

A JP Morgan elemzői szerint az MNB a 3 százalékot meghaladó ütemű gazdasági növekedés elérésére összpontosítja figyelmét, és e cél érdekében hajlandó magasabb infláció eltűrésére is, akár teljes mértékben kihasználva a 3 százalékos központi inflációs cél köré meghatározott plusz-mínusz 1 százalékpontos tűrési tartományt. A jegybanki alapkamat emelését más nagy londoni házak sem valószínűsítik, a jövőre várt inflációs és növekedési fordulat ellenére sem.

A Morgan Stanley elemzői 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre azonban már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ez javított előrejelzés, a ház ugyanis eddig a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben. A cég szerint mivel a magyar gazdaság növekedése eddig elmaradt a várttól, és az infláció is egyelőre messze jár az MNB céljától, logikus a magyar monetáris politika enyhítésre hajló jelenlegi alapállása. Jövőre azonban a növekedéssel együtt az infláció is várhatóan erőteljes lendületre kap, miközben a költségvetési politika lazul. E környezetben a Morgan Stanley várakozása szerint az MNB jelenlegi enyhítési alapállásának fenntartása akkor már jó eséllyel nehezebbé válik, bár e cég londoni elemzői sem várják, hogy az MNB erre azonnal kamatpolitikájának szigorításával válaszolna.

A csütörtökön közzétett KSH-adatok szerint a fogyasztói árak novemberben átlagosan 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, és az év eddigi szakaszában 0,3 százalékos volt az átlagos infláció.