A testület 8:7 arányban döntött a megsemmisítés mellett, jelenleg a különvéleményeket fogalmazzák a kisebbségben maradt alkotmánybírók. Az indítvány a testület következő, március 3-i ülésének napirendjén is szerepel .Az új Ptk. március 15-én lép hatályba, ezért fontos volt, hogy az AB még ezt megelőzően döntsön a beadványról - írja az Index.

Szabó Máté akkori ombudsman 2013-ban fordult az új Ptk. szabályai miatt az AB-hoz. A beadvány szerint az új törvény túlzottan korlátozza a szólásszabadságot, és megnehezíti a közszereplők (például politikusok) bírálhatóságát, amikor azt "méltányolható közérdekre" hivatkozva is megengedi.

Az új Ptk. "régi adósságot törlesztve" külön is szabályozta, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy közszereplőt tágabb körben lehessen bírálni, mint egy átlagembert. Ehhez az kell, hogy a bírálatra:

  • méltányolható közérdekből kerüljön sor,
  • szükséges és arányos mértékű legyen és
  • ne sértse a közszereplő emberi méltóságát.

Az ombudsmani beadvány a méltányolható közérdekről szóló feltételt támadta meg, mert szerinte a túl ködös fogalom kiszámíthatatlanná tette volna a bíróságok döntéseit. Ezen kívül az is probléma volt, hogy a bírálathoz fűződő méltányolható közérdek megkövetelése túl szigorú feltétel volt.

A kormánytöbbség szuszakolta be

A méltányolható közérdekre történő utalás az utolsó pillanatban, az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa részeként került be az új polgári kódexről szóló törvényjavaslatba. Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője már 2013 januárjában feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályos megszorításnak nevezte a módosítást.

A közszereplők tűrjenek csak

A politikusoknak, közszereplőknek egyfajta "munkahelyi ártalom", hogy sokan bírálják őket. Ezért ítélkezett korábban úgy az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is, hogy a közfeladatot ellátókkal szemben olyan vélemények is közölhetők, amelyek más emberekkel szemben már nem férnének bele a véleménynyilvánítás szabadságába.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplőkkel szemben sokkal tágabb a véleménynyilvánítás határa, mint másokkal szemben. A közfeladatot ellátók ugyanis önként vállalják a fontos politikai tisztséget, így számítaniuk kell rá, hogy tevékenységüket sokan fogják kritizálni.