Az Ab honlapján olvasható hétfői döntés szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot -, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.

A testület kifejtette, hogy az alaptörvényben - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - előírt törvényes bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, azaz a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot.

A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami sértette a törvényes bíróhoz való jogot.

Az Ab azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához.

"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az alaptörvényből és az egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget" - közölte a testület.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az emberi jogi egyezménybe ütközőnek ítélte az Ab azt, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintetteknek az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.

A testület rámutatott továbbá arra, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása a törvény erejénél fogva maga után vonja alkalmazásuk kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.

Az indítványozók kérték az OBH elnöke konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Ab visszautasította - közölte a testület.

Az Ab a többi között a Hagyó Miklós volt fővárosi szocialista politikus büntetőperének Kecskemétre helyezése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján hozta meg határozatát, amely azonban a konkrét ügyet, illetve Handó Tündének, az OBH elnökének ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti.
A 15 tagú testületből a többségi határozat egyes, más-más részletéhez különvéleményt fűzött nyolc alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
A bírósági ügyek áthelyezését az illetékességgel rendelkező bíróságról egy másikra 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.

Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán személyesen hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.

A jogintézmény szabályai időközben változtak, például kezdetben még nem volt lehetőség az OBH elnökének döntése elleni jogorvoslatra, később azonban már a Kúriához lehetett fordulni. Idén júniusban aztán Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy az EU-val folytatott tárgyalások alapján kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése. Ezt szeptemberben az ötödik alkotmánymódosítás rögzítette.

QP | Quality Placement