Személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatná a lakossági energetikai pályázatok nyerteseit a jövőben a Nemzeti Megújuló Energia Platform - mondta el Glattfelder Béla, a platform elnöke a Napi.hu érdeklődésére. Az érdekképviseleti szervezetnél elsősorban a személyi jövedelemadózásban látnak lehetőséget a kedvezmény bevezetésére - az ügyben már folynak a kezdeti tárgyalások a kormányzattal.

A platform a közelmúltban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, elsősorban az ágazati jogszabályok előkészítésében való együttműködésről. Ennek keretében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó hatékonysági rendeletet, illetve a megújuló alapú áramtermeléshez kapcsolódó zöld bizonyítványok ügyét tekintették át eddig. Az együttműködés már megkezdődött a tárcával, amely a jövőben kiterjedhet pályázati konstrukciók, stratégiák kidolgozására is a Fidesz színeiben Európai Parlamenti képviselőként is aktív politikus szerint.

Kapcsolódó

Kiszolgáltatott helyzetben

A szervezet elnöke szerint nagyobb forrás is elkélne a közelmúltban kiírt és egyetlen nap alatt kimerített, a téglaépítésű társasházak energetikai korszerűsítését célzó pályázathoz hasonló konstrukciókra (ez esetben 834 millió forint állt rendelkezésre). Ez és új pályázatok kiírása azonban elsősorban az állami kvótapiaci bevételek függvénye, napjainkban viszont viszonylag kedvezőtlenül alakulnak az árfolyamok. Jelenleg 4,30 euró körül van a kvóta árfolyama, közel 50 százalékkal gyengülve az elmúlt tizenkét hónapban. Miután a pályázati időszakon kívül gyakorlatilag nem él a piac, a megújuló energetikával foglalkozó vállalkozók kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ráadásul a folyamatos kivárás miatti "stop and go" működés azzal a ledvezőtlen következménnyel is jár, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó árak magasabban alakulnak, mintha folyamatosan működne a piac - teszi hozzá.

Vége a Magyar Megújuló Energia Szövetségnek?

Egyre bizonytalanabb a Magyar Megújuló Energia Szövetség jövője, az érdekvédelmi szervezet megszűnése mind valószínűbb értesüléseink szerint. A szövetség korábbi vezetője, Balogh László tavaly ősszel lemondott, az érdekképviseleti egyesület honlapja pedig nagyjából azóta nem is frissült. Szerettük volna megismerni a szövetség vezetőségének véleményét is az ügyben, azonban egyelőre nem jártunk sikerrel. Mindenesetre, a miniszterelnöknek a szövetség által még 2012 elején küldött kétségbeesett hangú nyílt levél igencsak sötét képet festett az ágazat helyzetéről: " (..) A feltehetően továbbra is fennálló ismerethiány miatt, mind parlamentünknek mind kormányunknak a szakma által jórészt kevésbé ismert gondolatain alapuló megújuló forrásokkal kapcsolatos gyakorlati működése mintha kevésbé szolgálná nemzeti érdekeinket, hiszen még a magyar nemzeti nagytőke sem kíván a szakterületen itthon befektetni, forrásait más országokba csoportosítja. Korábban miniszterelnök úr joggal mutatott rá, hogy nemzeti tőkéseinknek a magyar ipar és mezőgazdaság fejlődését javasolt szolgálnia, itthon ajánlatos munkahelyeket teremteni. Ezt a folyamatot a kialakult centrális erőtér kiválóan támogatná, ha a szükséges intellektuális háttér és motiváció rendelkezésére állna. Azonban sajnos úgy tűnik, hogy a jogalkotás és a közigazgatás sem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, képességekkel. (..)"

Glattfelder szerint a megújulók magyarországi helyzete - legalább is a statisztika szintjén - kiváló, miután a kabinet által 14,65 százalékra emelt 2020-as megújulóenergia-részarány célszám teljesülése időarányosan jól halad a politikus szerint. (Az Eurostat szerint 2011-ben a Magyarországon fogyasztott energia 8,1 százalékát adták megújuló források, míg a 27-tagú unió átlaga 13 százalék volt.) A biomassza alapú áramtermelés szabályozása miatt azonban várhatóan átmeneti visszaesés következhet be, amelyet a többi zöld energiaforrás valószínűleg nem tud majd ellensúlyozni. Noha egyelőre többszöri halasztást követően továbbra is várat magára az új, megújuló alapú áramtermelést támogató átvételi rendszer, az mindenesetre az ugyancsak platform-tag REKK szerint egyértelműnek látszik, hogy a hazai megújuló áramtermelés zömét adó nagyméretű biomassza-termelők ideje hamarosan lejár, mivel ezt a termelési módot a döntéshozók kifejezetten előnytelennek tartják. 2014 után, az új EU-költségvetési ciklus biztosította pályázati támogatással viszont várhatóan felgyorsulhatnak az események és a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemben bővülhet majd a megújuló-felhasználás, erre utal az NCST is (Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv).

A platformról

A Megújuló Energia Platform tagjai az egyes szakterületi szövetségek (plusz a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, REKK), amelyek egy-egy területet fednek le (pl. szél, biomassza, szolár), és valamilyen európai uniós érdekképviseleti szervezet tagságijával is bírnak. (Az ország adottságai és a hazai szakembergárda csekély létszáma miatt a vízenergiát nem képviselik a szervezetben.) A platform abban a tekintetben különleges Európában, hogy a közös érdekek mentén minden jelentősebb technológia képviselteti magát benne. Nyugat-Európában a különböző szakszövetségek egymással is versengve, olykor egymás hitelét rontva a teljes megújuló energetika iránti bizalmat is meggyengítették. Az áprilisban a civil szervezetek nyilvántartásába vet platform megelőzheti ezen kevéssé kívánatos állapot kialakulását. (Korábban 150 szervezet tevékenykedett, legalább névleg, a hazai megújuló energetikai iparban - a platform e téren is rendet vághat.)