Minden évben megjelenik a NAV ellenőrzési terve, amely azt tartalmazza, hogy az adott adóévben kiket kíván a hatóság górcső alá venni. A nemrég megjelent, 2022-es ellenőrzési terv alapján többek között ellenőrzésre számíthatnak egyebek közt a számítástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozók és a webhelyeken, portálokon értékesítők, az építőipari-, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók, a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók, továbbá az ingatlanközvetítői tevékenységet végzők (Az idei ellenőrzési tervről bővebben itt olvashat.)

Ez azért fontos, mert ezen terv mentén kalibrálják a NAV kockázatelemzési és kiválasztási szoftvereit. Ha tehát szerepelünk ezen a listán, akkor jó eséllyel számíthatunk arra, hogy cégünket ellenőrzés alá fogják vonni.

Adótraffipax és az adóvizsgálat

Érdemes nyomon követni az adóhatóság honlapján közzétett, „adótraffipax” kódjelű jelentéseket is.

Ezekben az adóhatóság előre közzéteszi, hogy hol lehet helyszíni ellenőrzésekre számítani a közeljövőben. Ezekből például láthatjuk, hogy a NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága a vendéglátókat és a taxisokat biztosan ellenőrizni fogja 2022. májusban és júniusban. A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága pedig a virágkereskedőket vizsgálja 2022 tavaszán, akár online vásárlásokkal is.

Áfa-visszaigénylők

Örök igazság, hogy áfát sosem kérünk vissza az adóhatóságtól, ha az ellenőrzést el akarjuk kerülni. Ha mégis, akkor szinte biztos, hogy a NAV pellengérre állít és töviről-hegyire leellenőrzi a cégünket. Ez egyre inkább igaz akkor is, ha nem kiutalást, hanem „csak” átvezetést kérünk.

Sőt, rögös út előtt állnak azok a külföldi adózók is, akik a Magyarországon megfizetett áfát szeretnék visszakérni a magyar költségvetésből. Az ilyen eljárásokban manapság csak igen hosszú küzdelem árán lehet visszakapni az áfát, ha egyáltalán vissza lehet.

A „gyanús” jelek

Ellenőrzést vonhat maga után végül az is, ha gyanús személycsere történt a cégünkben (például a magyar tulajdonos egy kétes üzleti tranzakciót követően eladja a cégét egy harmadik országbeli, nehezen fellelhető állampolgárnak), ha a székhelyünket áthelyezzük (és így az ellenőrzésre korábban illetékes adóigazgatóságot „lecseréljük”).

Ugyanígy ellenőrzést hozhat, ha a székhelyünk székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, ha újonnan alakult céggel hirtelen többmilliós üzleti kapcsolatba kerültünk, illetve, ha a cégünk az alvó státuszából feléledve másodvirágzását éli és így komoly bevételeket realizál.

Érdemes tehát az ilyen változásokat az adóellenőrzés kockázatának oldaláról is végiggondolni!

Ellenőrzésért kiáltó, illetve arra hajlamos adónemek

Az ellenőrzések zöme (mintegy  80-85 százaléka) még mindig az áfához kapcsolódik. Ennek értelemszerűen az az oka, hogy az áfa normál kulcsa kirívóan magas (27 százalék). Ha az áfa mértéke jóval kisebb lenne, az áfa-ellenőrzések sem volnának ilyen hangsúlyosak.

Megfigyelhető azonban az is, hogy az áfa mellett az utóbbi években megszaporodtak a népegészségügyi termékadót, a környezetvédelmi termékdíjat és a jövedéki adót érintő ellenőrzések. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a NAV 2022-es évkönyve kiemelt ellenőrzési területként említi ezt a három adónemet. Érdemes emiatt felülvizsgálni a tevékenységünket, mert pl. az irodai papír vagy az elektromos berendezések utáni környezetvédelmi termékdíjról könnyen meg lehet feledkezni.

Nagy adózók és a NAV „szeretete”

Nemzetgazdasági súlyuknál fogva továbbra is folyamatos ellenőrzésekre számíthatnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók. Ilyen esetben jellemzően személyre szabott adóellenőr ellenőrzi a cégünket, ezért érdemes vele jó kapcsolatot kialakítani, mert számos szakmai kérdésben, a jó gyakorlat kialakításában akár a segítségünkre is lehet.