A kormány középtávú pénzügyi tervei szerint a jövő évi 378 milliárd forint után, 2022-re évi 500, a 2023-re pedig már 780 milliárd forintos úgynevezett tervezési tartalék, azaz szabadon elkölthető, még le nem kötött bevétel keletkezhet az éves költségvetésekben - írja a Népszava. Természetesen mindez csak akkor teljesülhet, ha a gazdasági növekedés üteme marad évi 3-4 százalék.

Ezt az összeget a kormány a költségvetés középtávú kitekintésben az országvédelmi/adócsökkentési alapban különítette el, ebből sejthető, hogy - ha a körülmények engedik -, akkor ezt a pénzt részben adócsökkentésre fordítaná.

Szóba kerülhet a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése. A szocho a két társadalombiztosítási (tb) alap fő bevételi forrása - ebből fizetik a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátásokat. A két tb-alap a központi költségvetésből már jelenleg is mintegy 500 milliárd forint támogatásban részesül, miután a szocho és a tb-járulékbevételek nem fedezik a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat, így csak nagyobb lenne a lyuk a nyugdíj- és az egészségügyi kasszán, amit az adófizetők más befizetéseiből tömnek be.

A másik lehetőség kilencszázalékos szja bevezetése. A szakértők körében vannak támogatói a 15 százalékos egykulcsos szja csökkentésnek, illetve a korábbi többsávos adó visszahozatalának is, mondván: a jól keresők progresszíven növekedő arányban fizessenek többet.

Ugyanakkor az országvédelmi/adócsökkentési alapban felhalmozódó évi 500-800 milliárd forint akkora összeg, hogy abból el lehetne indítani, az oktatás és/vagy az egészségügy reformját. A reformokhoz elsősorban kormányzati szándék, konkrét tervek, másodsorban pénz kell, ám jelenleg még az első sincs meg - nyilatkozta a napilapnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Szerinte mivel sem a jelenlegi oktatási, sem az egészségügyi rendszerbe nem érdemes több pénzt önteni, a legjobb döntés a további adócsökkentés lenne.