Ha megvalósul az, amit a harmadik Orbán-kormány a 2016 végén megkötött hosszú távú bérmegállapodásban rögzített, és az egyik legnagyobb bérteher, a szociális hozzájárulási adó középtávon valóban 11,5 százalékra csökken, akkor hazai adóék megközelítheti az uniós átlagot - írja a 2019-es költségvetési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hozzátéve, hogy ma még valóban nagyon magas az állami elvonás mértéke európai összevetésben.

Egy gyerektelen magyar dolgozó 2018-ban a havi bruttó 300 ezer forintos fizetéséből 199 500 forintot visz haza, a munkaadója pedig további 63 ezer forintot fizet az államnak. Ez azt jelenti, hogy a 363 ezer forintból 163,5 ezer forint megy az államkasszába több jogcímen. Az adóék a két összeg hányadosa, vagyis idén 45 százalék.

QP | Quality Placement

Ez 2017-ben 46,2, 2016-ban 48,4, azt megelőzően pedig 2011-től több mint 49 százalék volt. Korábban voltak magasabb értékek is, de az összehasonlítás nehéz, mert 2010-től megszűnt a progresszív adózás, és az alacsony jövedelműek jártak rosszabbul.

Az elmúlt években azért tudott csökkenni az adóék, mert a kormány úgy döntött, hogy a munkaadók által fizetendő legnagyobb teher, a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsát mérsékli. Ez 2016-ban még 27 százalék volt, 2017-ben már csak 22, idén 19,5, jövőre pedig az év második felétől - vagy ha módosítják a megállapodást akkor már januártól - 17,5 lesz. Ennek köszönhetően az adóék a gyerektelenek esetében 44,1 százalékra mérséklődik.

Ha minden a terv szerint halad, akkor 2022-re a szocho 11,5 százalék lesz, amely 41,2 százalékos adóéket jelent majd minden más terhet változatlanul hagyva. Hogy az uniós átlag mennyi lesz 2022-ben azt nem tudjuk, de ha feltételezzük - az MNB ezt teszi a jelentésében -, hogy a tavalyi 40,5 százalék környékén marad, akkor a magyar bérteher a mostani magasan az átlag feletti szintről az átlagosra csökken.

A szochocsökkentés szépséghibája a dolgozók oldaláról nézve az, hogy ha a munkaadó nem hárítja át a saját költségeinek mérséklődését a dolgozóra, vagyis nem emeli a bruttó bért, akkor a nettó sem lesz nagyobb.

Egészen más a kép a gyerekesek esetében

Az MNB a gyerektelen átlagjövedelmet keresők mellet példaként hozta azokat a kétkeresős családokat, akik két gyereket nevelnek az egyik kereső az átlagbér 100 százalékát, a másik pedig a 67 százalékát keresi. A gyerekesek adóéke a családi adókedvezmény miatt eddig is sokkal alacsonyabb volt, mint a gyerekteleneké.

A példában szereplő családé tavaly például 37, idén 35,8 százalék, jövőre pedig 34,6. A szocho-csökkentést 2022-ig kivetítve az MNB 32,7 százalékos adóékkel számol, amely pedig már alacsonyabb lehet, mint az EU átlaga (hasonló családmodellekkel számolva).

Ebben az esetben még élesebben elválik egymástól a családi adókedvezmény és a szocho. Előbbi ugyanis a személyi jövedelemadót csökkenti, vagyis a dolgozó változatlan bruttó bér mellett is biztosan megkapja, utóbbi a munkaadóé.