Mivel a kézzel kiállított számlákról már jelenleg is néhány napon belül manuálisan adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, a pénztárgéppel előállított nyugták esetében pedig maga a készülék továbbít adatot, ezzel gyakorlatilag minden belföldi számlára rálát majd a hatóság. Csak a külföldről kapott számlákról, illetve egyes, számlázással nem járó áfaköteles eseményekről nem lesz tudomása a NAV-nak a jövőben sem.

Mindeközben a hatóság széles körben, szinte azonnal rálát a vállalkozások számláira, így a korábbinál jóval nagyobb lehetősége lesz a hatékonyabb kockázatelemzésre. Például tudni fogja, ha adott hónap végén egy cég nem vallja be minden számla után a fizetendő adót, vagy több áfát helyez levonásba a vártnál. A puszta számszaki hibákon túlmenően gyanús vagy szokatlan ügyleteket is kiszűrhet a kockázatelemzés (például, ha egy amúgy kockázatosnak ítélt adózótól fogadunk be számlát, vagy vállalkozások gyanús hálózatában köröznek - potenciálisan fiktív - bizonylatok).

QP | Quality Placement

A NAV már évek óta építi és fejleszti annak a koncepciónak az informatikai hátterét, amelynek célja, hogy teljes, a valós időhöz minél közelebb álló képet kapjon az adózók adóügyeiről. E koncepció szerves része a már korábban bevezetett online pénztárgépek rendszere, az Online számla rendszer, illetve az ekáer is. Ugyanakkor - a fejlesztésekkel párhuzamosan - szankcionáló hozzáállás helyett a NAV az adózókkal partneri viszony kialakítására helyezi a hangsúlyt, önkéntes jogkövetésre sarkallva ezzel az adózókat. Így az elmúlt években a jogkövető adózók körében drasztikusan csökkent az adóhiányt megállapító ellenőrzések száma, helyette a NAV felhívja az adózókat hibáik javítására. Ugyanennek a koncepciónak a mentén haladva a legújabb tervek alapján az adóhatóság a jövőben tovább szélesíti az adózók lehetőségeit saját hibáik korrigálására - mondta Czinege Attila, a NAV ellenőrzésekért felelős szakfőigazgatója a Crowe FST rendezvényén.