A Napi Gazdaság cikke

A tavaly nyáron kezdődött fiskális megszorítás, valamint a járulékemelés nyomán egyre több vállalkozás igyekszik különféle béren kívüli juttatásokkal kiegészíteni a dolgozók havi keresetét, gyakran akár a fizetésemelés helyett. A vékonyabb borítékot ugyanis nem minden munkáltató képes béremeléssel kompenzálni, ezért egyre többen érdeklődnek az adómentes béren kívüli juttatási lehetőségek iránt. Ebben segít a cafeteria-rendszer kialakítása.
A magyarországi több mint öt főt foglalkoztató cégek 27 százaléka egy-kétféle, 29 százalékuk pedig 3-4, fajta juttatásban részesíti alkalmazottait; csaknem 20 százalékuknál öt-hatféle béren kívüli juttatásra számíthat a dolgozó, a vállalatok 7 százaléka pedig egyik extra juttatást sem biztosítja munkavállalóinak - derül ki a Szonda Ipsos és a GKI nemrégiben készített kutatásából.

Üdülés és egészség

A cafeteria-rendszerrel rendelkező cégeknél idén a leggyakoribb az üdülési csekk és az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás - derül ki a Mercer Kft. tavasszal végzett felméréséből.
Az utóbbi azzal együtt szerepel ilyen előkelő helyen, hogy januártól lényeges szigorítottak a szabályokon: a minimálbér legfeljebb 20 százaléka adható adómentesen a korábbi 130 százalék helyett. A népszerűségi lista elején szerepel még az adómentes otthoni internetelérhetőség támogatása és változatlanul közkedvelt a hideg-, illetve a melegétkezési jegy is, bár ezt sok cégnél a cafeterián kívül, garantált juttatásként adják a dolgozóknak.

Beszállnak a nyugdíjba

Hasonló a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulással: a vállalatok egy része az alapbér fix százalékában határozza meg a jogosultság mértékét minden dolgozóra nézve, így nem fordulhat elő, hogy a menedzsment már ezzel az egy juttatással túllépi a mindenki számára egységesen meghatározott keretösszeget. Utóbbi mértéke meglehetősen eltérően alakul a megkérdezett vállalatoknál: évi 90 ezer forinttól 520 ezer forintig terjed vagy a bruttó alapbér 4,5-12 százalékára rúg - az adómentesen adható béren kívüli juttatások éves kerete 400 ezer forint évente, vagyis egyes cégek adófizetést is hajlandók vállalni.

Egyre több

A Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft. felmérése szerint is dinamikusan emelkedett idén a cafeteria értéke: az általuk vizsgált 315 cég átlagában a fizikai dolgozóknál 190 ezer forint, az irodai dolgozóknál 210 ezer forint, míg a felső vezetők esetében eléri a 230 ezer forintot, ezek 40-50 ezer forinttal magasabb összeget tesznek ki az egy évvel korábbinál.

A magyarországi vállalatok számára a béren kívüli juttatási rendszer (cafeteria) kialakításakor a legfontosabb szempont, hogy a rendszer támogassa a cég és a munkavállalók kölcsönös érdekeit, valamint a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak. Emiatt az adóváltozásokkal automatikusan együtt jár a cafeteriakeret módosítása is - derül ki a Hewitt friss felméréséből. E szerint az utóbbi egy esztendőben ötszörösére nőtt az üdülési csekket biztosító cégek köre és háromszorosára az élet- és rokkantbiztosítást nyújtók száma. Az előbbi látványos változását a kibővült felhasználhatósága és az adómentes értékhatár megnövelése (a mindenkori éves minimálbérig adómentes) okozta. A felmérésben szereplők több mint egyharmada a cafeteria-rendszer keretein belül nyújtja béren kívüli juttatásait, a felhasználható összeg változó, idén 120 és 450 ezer forint között volt.

A menedzsereknek több jár

A társaságok 36 százalékánál az éves felhasználható keret szervezeti szintenként változik: a menedzsereké általában 60 százalékkal magasabb, mint a beosztottaké. A Hewitt által vizsgált cégeknél a juttatások közül az üdülési csekk áll az élen, amelyet az étkezési hozzájárulás (főleg a hidegutalvány), az iskolakezdési támogatás követ, de a különböző ajándékutalványok is népszerűek. A Hewitt elemzése szerint az idei év nagy slágere a számítógép- és internethasználat támogatása volt.
A Sodexho Pass Hungária Kft. tavaszi felmérése szerint Magyarországon a cégek 12 százalékánál működik cafeteria-rendszer, ez 2006-hoz képest háromszázalékos növekedést jelent.

Miért választják a cégek?

A megkérdezettek szerint a választható béren kívüli juttatások fő előnye a költséghatékonyság, a motiváló hatás és a munkaerő elégedettségének növelése. A cafeteria nélküli cégek alapvetően a forráshiányra, a kis cégméretre és a kevés alkalmazottra hivatkoznak. A felmérés szerint a vállalatok átlagosan 180 ezer forint éves keretet adnak munkavállalóiknak választható béren kívüli juttatásokra, ez több mint 60 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az új belépők ötöde legfeljebb 50 ezer forintos éves keretet tervez, 19 százalékuk 50 és 100 ezer közöttit, 17 százalékuk pedig 100-150 ezer forintosat.