Nem feltétlenül jelenik majd meg a belső fogyasztás csökkenése a 2023-as adóbevételekben – mondta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási szakértője. Ha az a feltételezés helytálló, hogy a lakosság inkább a megtakarításait költi el jövőre, és csak utána kezd jelentősebb spórolásba, akkor nem változik meg a növekvő trend.

A költségvetési törvényben mindenesetre nem látni konkrét számokat, sőt még utalást sem a fogyasztás csökkenésére. Ami a 2023-ban várt 7100 milliárd forintos áfabevételt illeti, a szakember szerint a kata átalakítása többlettel jár, mert az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy része átkerül az áfafizetői körbe.

Minden növeli az áfát

A rezsiköltségek átlagfogyasztáson felüli részének piaci áron történő elszámolásából 1000 milliárd forint pluszbevételt vár a kormány, amelynek jelentős hatása lesz az áfára is. A költségvetés valószínűleg kalkulál egy nagyobb európai uniós forrással is, és szinte biztosan velünk marad a háború miatt tartósan magas infláció, ami szintén növeli az áfából származó forrást.

Bagdi Lajos szerint a személyi jövedelemadóból az ideinél 30 százalékkal több folyhat be, ez feltételezhetően az infláció miatt szükségszerű béremelésekből és a kata módosításából fakadó szja-befizetésekből adódhat.

Az extraprofitadót illetően főképp az energiaellátók jövedelemadójából, a bányajáradékból, a kiskereskedelmi különadóból, a cégautóadóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből érkeznek majd a százmilliárdok, együttesen csaknem 1200 milliárd forint.