Bár vannak kedvező adatok a bankkártyás fizetésekről, a készpénzállomány még mindig óriási, ráadásul ez a gömböc egyre csak hízik. Azaz az összkép nem igazán jó.

Növekvő bankkártyaforgalom, bővülő készpénzállomány

QP | Quality Placement

A belföldi bankkártyás forgalom az első félévben meghaladta a 2,5 billió (2500 milliárd) forintot, ez 25 százalékos növekedésnek felel meg éves bázison. Az egy-egy vásárlásra jutó összeg alig változott, 7 ezer forint maradt, azaz a forgalomnövekedés a kártyás vásárlások számának jelentős emelkedésével magyarázható. A bankkártyás vásárlások térnyerése azért is jó, mert csökkenti a készpénzigényt, ám nem eléggé.

Az idei év első félévében is tovább folyatódott a készpénzállomány bővülése: 2018. június végén a forgalomban lévő készpénzállomány értéke 5533,8 milliárd forint volt, a szezonálisan korrigált 2017 végéhez képest 10 százalékos, 503,9 milliárd forintos növekedést jelent és majdnem a duplája a 2013 közepi 2800 milliárd körüli szintnek.

Többet adnak ki az ATM-ek

A készpénzállomány bővülésének ráadásul részben támaszt ad az is, hogy egyre több pénzt vesznek fel az ATM-ekből a bankkártyások. Az első félévben az egy - belföldi - ATM-es készpénzfelvetélre átlagosan több mint 66 ezer forint jutott, ez 7 százalékos éves növekedést jelent a múlt év első felére vonatkozó 62 ezer forinthoz képest. 2013 első félévében 45 ezer forint jutott egy-egy készpénzfelvételre, ehhez képest az idei adat közel 50 százalékos növekedést jelent.

Az automatákból kivett és az egy tranzakcióra jutó összeg emelkedése mellett a kivételek száma 2013 első feléhez képest csökkent, azaz egy-egy alkalommal több pénzt vesznek fel a kártyások, ez pedig részben azzal magyarázható, hogy 2013-ban havi két készpénzfelvételt ingyenessé vált. Egy tavaly publikált jegybanki szakértők által készített elemzés szerint maga a két ingyenes készpénzfelvétel teljes készpénzállomány növekedésére gyakorolt részleges hatása nem mérhető. A bankkártyával lebonyolított készpénzfelvételi tranzakciók adatai ugyanis azt mutatják, hogy a bankkártyával felvett készpénz összértéke ugyan évről-évre nő, de sokkal kisebb ütemben, mint a teljes forgalomban lévő készpénzállomány.

A készpénz népszerűsége annyiban érthető, hogy a használata rövid távon racionális. A készpénzhasználat költsége ugyanis a rengeteg tranzakció - azaz vásárlás vagy fizetés - miatt sokfelé oszlik, ennek eredményeként az egy tranzakcióra jutó költség viszonylag alacsony. Ezzel szemben az elektronikus megoldásoknak jelentősek a fix költségei, az infrastruktúra, informatikai rendszerek létrehozása és működtetése, ugyanakkor hosszabb távon alacsonyabb változó kiadások kötődnek majd az elektronikus műveletekhez.

A kormánynak sem tetszik

A készpénzmánia egyébként a kormányt is egyre jobban zavarja, az elmúlt napokban többször is előkerült ez a téma. A múlt pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter a Készpénzkímélő iskolák című programot bemutató sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy változást szeretne elérni. Éppen ezért az állam több programmal is támogatja a készpénzkímélő fizetési módok terjedését, a pénzügyi tudatosság erősödését Magyarországon.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely pedig az október 17-i kormányinfón a Napi.hu kérdésére reagálva többek között azt mondta, a kormány olyan befektetési és megtakarítási formák támogatásával akarja elérni a készpénzállomány csökkentését, amelyek vonzók lehetnek a lakosságnak, szemben a készpénz tartásával. Konkrét lépést egyelőre nem terveznek.

Okok

Varga Mihály egyébként nem először beszél a készpénzproblémáról. A készpénzállomány növekedésében ugyanis fontos szerepet kapott a 2013-tól bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték, Varga Mihály pedig még nemzetgazdasági miniszterként korábban elismerte, hogy a tranzakciós illeték is felelős a készpénzfelhalmozásért. Az MNB szerint néhány egyedi tétel is hozzájárult a készpénzmennyiség bővüléséhez: például több befektetési szolgáltató végelszámolása miatti kártérítéseket részben készpénzben fizette ki az Országos Befektetési Alap, valamint a devizahiteleknél a problémás kamatemelésekkel összefüggő elszámolásoknál is részben készpénzben fizettek a bankok az érintetteknek.

Emellett a rejtett gazdaság és az alacsony kamatkörnyezet is szerepet játszik abban, hogy egyre nagyobbra dagad a készpénzgömböc. Utóbbi miatt növekedett a szinte kockázatmentes készpénzben történő megtakarítások összege, ezen a téren az emelkedő kamatok, hozamok jelenthetnek fordulatot. Erre utal a már említett jegybanki elemzés: "A készpénz általában kockázatmentes, likvid eszköznek tekinthető, amely egyre magasabb hozamszint mellett egyre költségesebbé válik. A hozamszint emelkedésével a befektetési döntéshozók egyre inkább hajlandóak kockázatosabb eszközökbe fektetni, és csökkenteni a likvid eszközeik arányát. Ezért a megtakarítási célú készpénzkereslet és a kamatláb nagysága között fordított kapcsolat van."

Összességében az kedvező, hogy növekszik a bankkártyás vásárlások összege, de ezzel párhuzamosan a készpénzállománynak mérséklődnie kellene. A készpénz elleni harcban a jövőben az azonnali átutalási rendszer jövő év közepén várható elindulása lehet az egyik legjelentősebb lépés.

Címlapkép: Pixabay