Az álláskeresők száma a hivatalos statisztikák szerint már évek óta folyamatosan csökken, sőt a kormányzat előszeretettel hangoztatja, hogy sosem volt még ilyen kevés munkanélküli. Ez azonban leginkább csak egyfajta trükk a számokkal, mivel az Orbán-szférában jelentősen megszaporodott közmunkásokat nem számolják az álláskeresők közé. Márpedig ha kivennénk a statisztikából a mintegy kétszázezer így dolgozó honfitársunkat, akkor hirtelen máris a duplájára nőne az álláskeresők száma. És akkor még nem beszéltünk az egyre több külföldre költöző fiatalról, akik nagy része máig javítja a magyar statisztikákat.

A Napi.hu most annak akart utánajárni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss, decemberi adatai alapján, hogy egyes településeken milyen a munkaerőpiaci helyzet. Az NFSZ számos statisztikát vezet az álláskeresőkről, az alábbi cikkben mi most két adatból fogunk dolgozni: a munkát keresők számával, illetve leginkább az úgynevezett relatív mutatóval. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség (15-64 éves férfiak és nők) hány százalékát adják az adott településen.

QP | Quality Placement

Kettészakadt ország

Az, hogy az ország ketté van szakadva nem újdonság. Amennyiben azonban mélyebben megnézzük az adatokat, néhol egészen meglepő különbségeket fedezhetünk fel. Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében például együtt összesen nincs annyi álláskereső, míg Debrecenben önmagában (3 518+ 4 075 vs. 7 681). Ez persze a két véglet, de a különbségeket az is jól mutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén tízszer annyi álláskereső van, mint a győri megyében.

Ennek is köszönhető, hogy amíg a keleti országrészben gyakran látunk 5 százalék feletti álláskeresőt a munkaképes korúak között, addig nyugaton a 3 százalék már-már magasnak számít. Összesen egyébként az NFSZ 273 498 álláskeresőt talált az országban, ami 3,99 százalékos relatív mutatónak felel meg.

Ahol már megvalósult Orbán álma...

A miniszterelnök az elmúlt években sokszor megfogalmazta azt az álmát, hogy a teljes foglalkoztatottság a cél Magyarországon. Bár azt sosem definiálta, hogy pontosan mire gondol, de a nemzetközi gyakorlatban a 3-5 százalék közötti arányt mondják ennek.
Nos, a közmunkás-trükkel ez a szám már összejött, ám tudunk ennél is jobbat mondani: tavaly év végén 42 olyan település volt hazánkban, ahol egyetlen egy álláskereső sem volt.

Kép: Napi.hu

A legtöbbször ugyanakkor nem valamiféle gazdasági csodára kell gondolni: ezen települések többsége elöregedett, azaz a fiatalok már elköltöztek, míg a nyugdíjasok maradtak. Ez és a közmunkások nagy száma pedig szépen megdobja a statisztikát. Az ország kettészakadása itt is jól követhető: a keleti részről ugyanis mindössze egyetlen település, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakony került be a felsorolásba. Az NFSZ adatai szerint a faluban összesen 32 munkavállalási korú él, ők pedig mind el tudtak helyezkedni - vagy közmunkások.

...és ahol még messze vagyunk tőle

A hivatalos statisztika szerint az országban tavaly év végén 31 olyan település is volt, ahol minden ötödik munkavállalási korú állást keresett.

Kép: Napi.hu

Érdekesség ugyanakkor, hogy amennyiben ország legrosszabb relatív mutatóval rendelkező települését keressük, azt nyugaton - igaz egy szegényebb térségben - találjuk. A Somogy megyei Rinyabesenyőn ugyanis a dolgozókorú lakosság 39,31 százaléka nem talált magának állást 2016 decemberében.

A második helyen a Nógrád megyei Endrefalva található 35,64 százalékkal, de nincs tőle sokkal lemaradva a BAZ megyei Cseténye sem (35,46 százalék), amely így éppen felfért még a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. Rajtuk kívül egyébként nincs 30 százalék feletti relatív mutatóval rendelkező magyar település.

Így állnak a nagyvárosok

Megnéztük azt is, hogy áll a nagyvárosaink külön versenye (Budapesttel külön foglalkozunk, így az összehasonlításba a megyei jogú városokat vettük bele, illetve az összes olyan települést is, ahol ezer feletti álláskeresőt talált a hatóság). Amennyiben a számukat nézzük, úgy a fentebb említett Debrecen kimagaslik a mezőnyből, hiszen a 7 681 álláskeresővel könnyedén veri a második Miskolcot, ahol 5 650 álláskeresőt regisztrált az NFSZ. A főváros nélküli versenyben Pécs kúszott fel a harmadik helyre 4032 munkanélkülivel.

A relatív mutató már más sorrendet mutat, hiszen így a megyei jogú városok közül Salgótarján magasan a legrosszabb arányt produkálta 8,77 százalékkal. Mivel bevettük az összesítésbe a legalább ezer álláskeresővel rendelkező városokat is, így Békés (8,41 százalék) és Ózd (7,97) százalék a további sorrend. Amennyiben csak a megyei jogú városokat néznénk, akkor a dobogó két alsóbb fokát Debrecen (5,38 százalék) és Miskolc (5,08 százalék) foglalná el.

De ne csak a rossz eredményekről beszéljünk: a fentiekhez képest Sopron eredménye a maga 316 álláskeresőjével és a 0,8 százalékos arányával szinte valószerűtlennek tűnik. Nem panaszkodhatnak a győriek sem, ahol az 1 159 munkanélküli 1,35 százalékos relatív mutatót eredményezett, míg Érden 1,73 százalékot, avagy 789 álláskeresőt mért az NFSZ.

Az ötödik kerület mind felett

December végén Budapesten összesen 20 500 álláskeresőt regisztrált a hatóság, ami azt jelenti, hogy munkavállaló korú lakosság 1,8 százaléka nem talált magának munkát. Minden tekintetben az ötödik kerület a nyertes, hiszen nemcsak számszerűleg, hanem a relatív mutatóban is (itt a második kerülettel holtversenyben) mérte a legjobb eredményt az NFSZ.

A legtöbb munkanélküli Zuglóban található, ám ha az arányokat nézzük, úgy már a 20. kerületben a legrosszabb a helyzet. A legtöbb munkavállalási korú lakos, egészen pontosan 83 893 a XI. kerületben van, éppen csak megelőzve a III. kerületet (83 067).