Alaposan felkavarodott az állóvíz a magyar nyugdíjrendszerben az első kilenc hónapban. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság most nyilvánosságra hozott adatai szerint szeptember végén 2 672 251 nyugdíjszerű ellátást folyósítottak, ami 50 ezerrel kevesebb a 2014 végi adatoknál. A nyugellátások száma ennél kisebb mértékben, de szintén csökkent; szeptember végén 2 176 075 ellátást folyósítottak, itt a csökkenés már csak 5926 főt, illetve ellátást jelent.

Az elmúlt hónapokban beindult a nyugdíjkorhatár emelése, amelynek részeként a 2020-as évekre a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedik a korhatár. Ennek következtében a nyugdíjba vonulók száma majd minden területen csökkent, egyetlen kivétel a Nők-40 programmal nyitott kiskapu. Mint ismert, 2012 óta a nők 40 év szolgálati idővel már a korhatár elérése előtt teljes jogú nyugdíjba vonulhatnak.

Nő a nyomás a nyugdíjkasszán

Ráadásul ahogy nő a korhatár, egyre több nő él is ezzel a lehetőséggel, amely a nyugdíjkiadásokat egyre nagyobb nyomás alá helyezi. A decemberi 120,5 ezer fővel szemben szeptember végén már 128,8 ezer olyan nő kapott nyugdíjat a kedvezménynek köszönhetően, aki nem érte el a korhatárt. Csak ez a tétel éves szinten 181 milliárd forintos kiadást jelent, miközben e kedvezmény nélkül ezen nők mindegyike aktív adófizető lehetne.

A nyugdíjasok minden más szegmensében érvényesülnek a Bajnai- és az Orbán kormányok által - csendes egyetértésben -  hozott szigorító intézkedések: csökken a rokkantnyugdíjasok, a korhatár alatti nyugdíjasok száma - leszámítva a nőket -, de még az özvegyi nyugdíjakra is kevesebbek kell költeni. Szeptember végén 382 ezer rokkantsági nyugdíjat folyósítottak, átlagosan 67 924 forintot havonta, a létszám 23,8 ezer fővel csökkent kilenc hónap alatt.

Nagy a szórás a nyugdíjakban

A nyugdíjak értéke jelentősen szór, a néhány tízezer forintos ellátástól egészen 800 ezer forintig terjedhet. A nyugdíj összege egyszerre függ a munkában ténylegesen eltöltött évek számától, amit növelhet az egyéb címen szerzett szolgálati idő, illetve az 1988 után fizetett járulékok mértékétől. Magas jövedelemmel és a nyugdíjkorhatáron túl dolgozva jelentős, akár több százezer forintos nyugdíjra lehet szert tenni.

Ehhez képest az átlagok jóval prózaibb számokat mutatnak: az átlagos öregségi nyugdíj 118,8 ezer forint volt havonta, ami 2600 forinttal magasabb a decemberi fordulónál. A korhatár alatti, volt fegyveres testületeknél dolgozók nyugdíja 211 365 forint volt, ugyanakkor már csak alig 4600-an kaptak ezen a címen ellátást. A rövid munkában eltöltött évek miatt a rokkantnyugdíj havi átlaga alig 67 924 forint - így ezek erdőjeként az átlagnyugdíj 114 390 forint volt szeptember végén.

Mindeközben a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása kiegyensúlyozott, az első kilenc hónapban 30,8 milliárd forintos többlet alakult ki. Januártól szeptember végéig a nyugellátásokra 2240,2 milliárd forintot költöttek el, az év végéig a számla meghaladja 3000 milliárd forintot. A felhalmozódott többlet az államháztartás hiányát csökkenti, ugyanis a többletet nem tartalékolják, mondván a hiányt is a költségvetésből szokták kipótolni.

QP | Quality Placement