Az eddigi csatlakozások tapasztalatai alapján az agrárkereskedelem valamilyen mértékben átterelődik majd az EU-n belülre. Ezt elősegítik a jelenlegi közép- és kelet-európai vámoknál magasabb külső EU-agrárvámok és az egymás közötti kereskedelem fokozatos vagy azonnali liberalizálása. A közösségi támogatási rendszer átalakíthatja a mezőgazdasági termelés, így a kereskedelem eddigi szerkezeti sajátosságait. A szabad árumozgás hosszabb távon megváltoztathatja a kereskedelem földrajzi vonatkozásait is. A verseny ugyanakkor növekszik majd a közép- és kelet-európai országok belső piacán. Mindezek alapján pedig az agrárszabályozás középpontjába a versenyképességnek kellene kerülnie. Magyarországnak a belföldi és az exportpiacokon egyaránt meg kell küzdenie a versenyképességért – véli Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központja igazgatója is. Fórián szerint a meglévő uniós exportpiacokat nem kell félteni a csatlakozás miatt. Más kérdés az agrárexport növelése, amire az elemző a környező országokban, illetve a Magyarországgal együtt csatlakozó, új tagországok piacán lát leginkább esélyeket.