A Napi.hu által megszerzett beadványban a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett katatörvény (kisadózó vállalkozások tételes adója - kata) módosítása kapcsán az indítványozó felsorolja az Alaptörvény megsértett passzusait. Ezek előtt azonban azt bizonyítja, hogy a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy az alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, és ennek következtében az alapjogai sérülnek.

"A kataadózás megszüntetése ugyanis nem pusztán adózási rezsimváltást jelent, hanem alapvetően befolyásolja teljes gazdasági tevékenységünket, alapjogi sérelmet okozva ezzel számomra" - írja a panaszos a beadványban. "Az általam támadott rendelkezések, illetőleg maga a teljes törvény hatályba léptetésére mindössze másfél hónap leforgása alatt sor került. Ezen időszakon belül, az adóév kellős közepén kell alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez és meghozni olyan fajsúlyos döntéseket, mint a legkevésbé terhes adózási nem kiválasztása, az ezzel felmerülő anyagi és infrastrukturális, valamint működésbeli átalakítások megtervezését és kivitelezését" - írja a panaszos. (A katatörvény ellen ellenzéki országgyűlési képviselők is nyújtottak be indítványt az Ab-hoz, a jogszabály utólagos normakontrollját kérik.)

A bt. tulajdonosának beadványában sorra veszi a vélt alkotmánysértéseket, első helyen a felkészülési idő elmaradását. Annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. (Ennek tilalmát egy 2019-es Ab-döntés is megerősítette.)

A jogszabály hatálybalépési időpontjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, hogy kellő felkészülési idő maradjon a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására, a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, míg a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez, illetve az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.

A felkészülésre rendelkezésre álló másfél hónap kapcsán a panaszos hangsúlyozza, hogy a felkészülési idő a nyári szabadságolások időszakára, július-augusztusra esik. "Nyomatékosan rámutatok, hogy ebben az időszakban minden ügyintézés sokkal lassabban megy – hiszen az emberek ilyenkor mennek a nyári szabadságokra."

Egy nap alatt fogadta el a parlament

Következő sérelem az egyeztetés elmaradása. Az eddig irányadó jogértelmezés szerint a jogalkotási törvény szerinti általános egyeztetési kötelezettség be nem tartása nem eredményez alaptörvény-ellenességet, ahhoz az szükséges, hogy az általános egyeztetési kötelezettség figyelmen kívül hagyása egyben konkrét alaptörvényi rendelkezések sérelmét is eredményezze. (Ezt egy 2012-es Ab-határozat mondta ki.) A törvény előkészítése során nemcsak a jogalkotási törvényben előírt egyetlen szabályt nem tartottak be, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, a parlamentbe 2022. július 11-én 12 órakor beterjesztett törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányjavaslatot sem, amely semmilyen érdemi indoklást nem tartalmazott, ennek ellenére aznap 14 óra 39 perckor elfogadta a parlament többsége.

Egy törvény előkészítésének, elfogadásának és hatályba léptetésének ez a módja nemcsak a közvetlenül érintetteknek, a közvetetten érintetteknek (a katás vállalkozók családtagjainak, ügyfeleinek), a jogalkalmazóknak, hanem valamennyi magyar állampolgárnak azt üzeni, hogy róluk, mint tárgyakról dönthetnek, hiszen a jogalkotásban semmit nem számít a véleményük, az érdekeik semmibe vehetők. Ez a megalázó bánásmód igen súlyos esete, és mint ilyen az emberi méltóság súlyos sérelme is.

A panaszos kitér arra is, hogy a jogállamiság elvébe a valódi társadalmi egyeztetés beletartozik, ezt a közelmúlt eseményei is igazolják. 2022. július 8-án Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón bejelentette, hogy „a kormány elfogadta az Európai Bizottság álláspontját” négy kérdésben. A Covid-járvány okozta gazdasági nehézségek ellentételezésére létrehozott helyreállítási alaphoz való hozzáférést az EU Magyarország számára mindezidáig megtagadta, hivatkozva a jelen ügyben is releváns jogállamisági problémákra. A 3. pont a négy engedmény közül arra vonatkozott, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, valamint a rendkívüli jogalkotási lehetőségek arányát csökkentik. A kormány be is nyújtotta a parlamentnek a  vonatkozó törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetési szabályok módosításáról.

A jogszabály a hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokat is megváltoztatja

A következő kifogás visszautal egy 1990-es Ab-határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Jelen esetben a jogszabály a már folyamatban lévő (le nem zárt) jogviszonyokra is alkalmazandó, mégpedig úgy, hogy az a jogszabály hatályba lépését megelőző időben bekövetkezett események (eljárási kötelezettségek és cselekmények, létrejött jogviszonyok) jogi megítélését változtatja meg. Az Alkotmánybíróság 1994-ben a következőképpen fogalmazta meg a visszaható hatály második esetét, amely a már létrejött, de még le nem zárt jogviszonyokat érinti: „Valamely jogszabály azonban nem csupán akkor minősülhet a visszaható hatály tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatályba léptetés nem visszaható hatállyal történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokra is – visszamenőleg alkalmazni kell.” 

Emberi méltóságot sérthet az évközi bevételelvonás

A panaszban a következő pont az emberi méltósághoz való jog sérelméről szól. Az emberi méltóság védelme megköveteli azt is, hogy az állam tartózkodjon olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása - a jogszabályi környezetből felismerhetően - súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését - mondta ki 2009-ben az AB. "Az adóév közepén rám kényszerített váltással felmerülő bevételkiesésem, kvázi a jogalkotó által intézményesített bevételelvonás – amely nem csak időzítésében, de arányaiban is súlyosan érinti megélhetésemet és családom fenntartását –, azon kategóriába sorolható, amely már az emberi méltóságot érintő beavatkozás a jogalkotó részéről" - érvel a panaszos.

Az emberi méltósághoz való jog sérelme a törvény előtti egyenlőség sérelmére, az általános diszkrimináció-tilalom sérelmére tekintettel, az egyenlőség végső forrása az egyenlő emberi méltóság. A jogegyenlőség klauzulája a közhatalmat gyakorlók számára tehát azt az alkotmányos parancsot fogalmazza meg, hogy valamennyi személyt egyenlő méltóságúként kezeljenek, és szempontjaikat egyenlő mércével és méltányossággal mérjék. Ez a követelmény pedig az egész jogrendre kiterjed. Alaptörvény-ellenes, vagyis emberi méltóságot sértő megkülönböztetés abban az esetben állapítható meg, ha a különbségtétel önkényes. 

A norma közvetlenül rögzítette, hogy kisadózó vállalkozás az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság és betéti társaság, valamint 2018. január 1-jétől az ügyvédi iroda. Azzal, hogy a korábbi rendelkezés hatályon kívül helyezéséről döntött a jogalkotó, minden – eddig ilyen formában adózó – betéti társaság megszűnik kisadózó vállalkozás lenni, a törvény erejénél fogva. Így alaptörvény ellenes, önkényes különbségtételt valósított meg a jogalkotó a bt. tulajdonosával szemben.

Ellentétes lehet az Emberi jogok európai egyezményével is

Végül a panaszos véleménye szerint a katatörvény egésze nemzetközi szerződésbe ütközik, mivel az ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, különösen a gazdasági tevékenységet is magában foglaló tulajdonvédelmi klauzulával, ahogyan azt a strasbourgi székhelyű európai jogi bíróság értelmezi. Ennek indoka az, hogy

  • nincs legitim célja a törvényi beavatkozásnak,
  • a törvényi rendelkezések nem érik el azt a szintet, ami a beavatkozás előfeltétele (quality of law),
  • és nem felel meg a fair balance tesztnek sem, mivel aránytalan terhet ró az érintettekre, és jogszabályi elkövetési tárgyként kezeli őket.

Ez alól kivételt képeznek a személyszállító fuvarozók, a taxisok, mivel ők maradhattak a régi adózási formánál, ami egyértelműen diszkriminatív, tehát sérti az egyezmény 14. cikkét.