A törvény a vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségét szabályozza - írja a Világgazdaság. A csődtörvényt módosító rendelkezés a fantomizálódás elleni hatékony fellépés helyett sérti a jogbiztonságot és ütközik a joggal való visszaélés, valamint a rosszhiszeműség tilalmával, illetve ellentétes a rendeltetésszerű és tisztességes joggyakorlás követelményével - mondta Trinn Gábor ügyvéd, a beadvány benyújtója. A nyáron elfogadott jogszabály szerint ha a felszámolandó cég vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a bíróság megállapíthatja annak a tagnak a korlátlan felelősségét, aki a felszámolási eljárást megelőző öt éven belül rosszhiszeműen ruházta át vagyoni hányadát. Akkor mentesül, ha bizonyítja, az átruházáskor a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés ezt követően következett be, illetve nem volt ugyan fizetőképes, de az átruházás során jóhiszeműen járt el. Trinn úgy véli: a jogszabály általános jelleggel, fő szabályként és objektíve rontja le a társasági jog és a piacgazdaság alapintézményének tekinthető korlátolt felelősség elvét. "Magyarországon deklaráltan piacgazdaság van, s ez korlátolt felelősség nélkül nem működik. A jogszabály nem tesz különbséget az egyes tulajdonosok között, hogy kinek, milyen rálátása lehetett a cég vagyoni helyzetére, a teljes ki nem egyenlített tartozásért felelősséget állapít meg. Azt sem jelzi, a felelősség a részesedés, vagy például a tulajdonosi közrehatás arányában terheli-e a tagokat" - fejtette ki aggályait az ügyvéd.
QP | Quality Placement