A hírportál szerint novemberben állította le az Európai Bizottság a KEOP (környezetvédelmi operatív program) és a KÖZOP (közlekedési operatív program) után járó pénzek kifizetését. Ez két nagy szelete a magyar pályázatoknak, összességében több ezer milliárd forint érkezhet rájuk a 2007-14 közti költségvetési ciklusban. A KEOP egyébként is nagyon rosszul áll, a lehívások itt a legkisebbek a rendelkezésre álló keretből - emlékezetet a 444.hu cikke. A lehívások leállítása azt jelenti, hogy ezeknek a programoknak az EU-s részét is a magyar kormány fizeti, a költségvetés terhére. A portálnak nyilatkozó szakértők szerint Brüsszel fog fizetni, a kérdés, hogy mennyit.

A portál szerint a magyar állam által meghitelezett összeg eddig nagyjából 200 milliárd forint nem hivatalos számítások szerint. A pályáztatás ugyanakkor nem állhat le: amire idén szilveszterig nem sikerül szerződést kötni, az a pénz az operatív programok kereteiből örökre elveszik - ezért egyelőre az államkincstár fizet.

Az idő azonban Magyarország számára sürgető: részben mert a magyar államkincstár nincs abban a helyzetben, hogy sokáig finanszírozza a pályázatokat, másrészt ki kellene pörgetni a pályázatokat, mert már csak fél évig lehet szerződéseket kötni.

Alku vagy per?

Az ilyen helyzetekban az általános gyakorlat szerint két lehetőség van: alkuszunk vagy perelünk. Utóbbi azt jelentené, hogy a magyar kormány a luxemburgi EU-bíróság elé viszi az ügyet, csakhogy a jogerős ítéletig akár három év is eltelhet. Addig pedig maradna a felfüggesztés.

A másik lehetőség, hogy elismerjük, hogy hibáztunk, és jelezzük, hogy megegyeznénk. Az szokott ilyenkor történni, hogy a visszatartott pályázati összeg egy bizonyos százalékát Brüsszel "korrekció" néven örökre benyeli. Az alku tárgya, hogy mely pályázatok képezzék az alapot, és hány százalék legyen az úgynevezett korrekció.

A magyar kormány ahhoz ragaszkodna, hogy csak a felfüggesztett időszak pályázatait számítsák, a korábbiakat ne. A büntetés mértékét tekintve a magyar fél a 444.hu nem hivatalos információi szerint 10-15 százalékos arányra számít, ami 20-30 milliárd forint elvesztését jelentheti.

A Bruxinfo azonban a bizottságtól úgy értesült, hogy a programok irányítási és ellenőrzési rendszerében is találtak súlyos problémákat, túl a már korrigált kamarai problémán. A 444.hu cikke viszont rámutat: a strukturális gondok természetéről hivatalosan senki sem ad ki részleteket, a bizottság ezt titoknak kezeli, és az NFÜ sem szószátyárabb.

Szétesőben az intézményrendszer

A 444.hu szerint különösen a KEOP esetében a mostani keret teljes kihasználása nem reális, hiszen nagyon kevés idő van a pénzek lekötéséig. A KEOP esetében például a teljes keret felére sincs még szerződés.

Ráadásul szétesőben az intézményrendszer is - teszi hozzá a hírportál cikke. Az NFÜ elnöke, Petykó Zoltán május elején mondott le, és több tapasztaltabb munkatárs is távozóban van, aminek fő oka, hogy a kormány 2014-től az NFÜ feladatait részben a minisztériumokhoz rendelné, részben pedig a Miniszterelnökséghez, és egy haldokló munkahelyen senki sem marad szívesen.