Hosszú levezetést és számolást közölt a gazdasági portál annak szemléltetésére, hogy a háztáji napelemes rendszerekre vonatkozó elszámolási rendszer változása (vagyis a szaldóról a bruttóra történő átállás) milyen esetekben logikus és megfontolandó a beruházást tervező állampolgár számára - és mikor nem.

A cikk szerint az érdeklődői és megrendelési rohamnak két oka van. Az egyik az a legfeljebb 3 millió forintos, de a beruházásnak legfeljebb a felét fedező hitel felvételének lehetősége, amit lakásfelújításhoz lehet igénybe venni (és ebből az összegből napelemes rendszer telepítése is megengedett); a másik, hogy az állami támogatással telepített napelemes rendszernek június 30-ig meg kell kötnie az áramhálózati céggel az úgynevezett szaldóelszámolási szerződést (különben kiesik az ingyenes árambetárolási rendszerből).

QP | Quality Placement

Ez utóbbi, immár rendszerszintű probléma okait korábban a Napi.hu részleteiben is megírta. Az elszámolási rendszer változásának legfőbb oka, hogy a háztáji napelemes rendszerek számának és egyenetlen sűrűségének következtében a hálózat nem képes már sokáig tolerálni az eddigi fölös energiabetárolási gyakorlatot. A rendszer működésben tartására komoly beruházásokra (energiatároló berendezések beépítésére, hálózatfejlesztésekre) van szükség, és ennek költségeit nem lehet csak a hálózati cégekre hárítani.

A G7.hu friss cikke átfogó képet ad a napelemes rendszertelepítő cégek aktuális megrendelés-dömpingre adott válaszától az állami finanszírozási arányok kimaxolási esélyeiig sok, gyakorlatban is felhasználható részletet tárgyal, ami valódi kapaszkodót jelenthet az e témában érintettek számára. Fontos tételmondat viszont a cikkben, hogy “aki most kap észbe, az már lekésett az állami támogatás+szaldó együttes lehetőségéről”.