"Az Allianz Kockázati Barométer 2021-et egyértelműen a COVID-19 kockázati hármasa uralja. Az üzletmenet megszakadása, a világjárvány és a kiberkockázatok egymással szorosan összefüggő tényezők, amelyek jól szemléltetik globalizált és kapcsolatok hálójával átszőtt világunk növekvő sérülékenységét" - fogalmazott Joachim Müller, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) vezérigazgatója. "Miközben a járvány továbbra sem engedi szorításából a világ országait, fel kell készülnünk rá, hogy gyakrabban fogunk olyan szélsőséges forgatókönyvekkel szembesülni, mint a globális méretű felhőleállások vagy kibertámadások, a klímaváltozás által előidézett természeti csapások vagy akár egy újabb járvány kitörése."

A Covid-19-hez kapcsolódó három kockázat vezeti a 2021-es Allianz Kockázati Barométer rangsorát; tükrözve azokat a lehetséges diszruptivitási- és káresemény-forgatókönyveket, amelyekkel a vállalatok a koronavírus-járvány nyomán szembesülnek. Az idei év fő üzleti kockázatai az üzletmenet megszakadása (41 százalékos válaszadási aránnyal) és a világjárvány kitörése (40 százalék), amit szorosan követnek a harmadik helyen a kiberbiztonsági események.

Kapcsolódó

Magyarországon fej-fej mellett, megosztva végzett az első helyen a kiberincidensek és a járványhelyzet jelentette kockázatok, mindkettőt egyaránt a 108 válaszadó harminckét százaléka jelölte meg az első helyen. A 2020-as Kockázati Barométeren a válaszadók 42 százaléka által legfontosabb kockázatnak jelölt jogi és szabályozási környezet változásainak kockázata továbbra is jelentős maradt, de a járványhelyzet és a digitalizáció gyorsulását kihasználó kiberbiztonsági incidensek leszorították az első helyről.

A top tízben eddig nem szerepelt a természeti katasztrófák jelentette kockázat, amely hazánkban a viharkárok, valamint az árvizek és földrengések által jelentett rizikófaktorokat fedi.

A 10 legfőbb kockázat Magyarországon
HelyezésKockázatArány (%)
1.Kiber incidensek (például kiberbűnözés, IT hibák és kimaradások, adatvisszaélés, büntetések és bírságok)32
1.Járványhelyzet (például egészségügyi és munkaerőpiaci problémák, utazási korlátozások)32
3.Változások a jogi és szabályozási környezetben (például kereskedelmi háborúk és tarifák, gazdasági szankciók, protekcionizmus, Brexit, Euró zóna felbomlása)29
4.Piaci környezet változásai (például volatilitás, fokozott verseny / új belépők, összeolvadások és felvásárlások, piaci stagnálás, piaci ingadozások)27
5.Éghajlatváltozás / az időjárás-változásnak való nagyobb kitettség20
6.Üzletmenet megszakadás (beleértve a beszállítói lánc fennakadásait)19
7.Makrogazdasági környezet változásai (például monetáris politika, megszorító programok, nyersanyagárak emelkedése, defláció, infláció)17
8.Természeti katasztrófák (például vihar, árvíz, földrengés, természetes tűz)15
9.Tűz, robbanás11
10.A jó hírnév és márkaérték elvesztése11

A Covid-19-et kísérő válság továbbra is közvetlen fenyegetést jelent mind az egyének biztonsága, mind az üzleti élet tekintetében, így érthető, hogy a világjárvány kitörése miért végzett számos más kockázatot megelőzve a rangsor 2. helyén, tizenöt helyet ugorva előre. 2021-et megelőzően, az Allianz Kockázati Barométer tíz éves történetében ez az eddig egyértelműen alulbecsült kockázat sosem végzett a 16. helynél előrébb.

A piaci fejlemények (4. hely 19 százalékos válaszadási aránnyal) szintén előrébb lépett, tükrözve a fizetésképtelenségi ráta világjárványt követő növekedésének kockázatát. Az Euler Hermes szerint 2021-ben tömeges fizetésképtelenség várható. A rangsorban számos helyet előre lépő kockázati tényezők továbbá a makroökonómiai fejlemények (8. hely, 13 százalékos válaszadási aránnyal), valamint a politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak (10. hely, 11 százalékos válaszadási aránnyal).

Ezek előretörése nagyrészt szintén a koronavírus-járvány következménye. Az idei év felmérésének vesztesei a jogszabályi és szabályozási változások (5. hely, 19 százalékos válaszadási aránnyal), a természeti katasztrófák (6. hely, 17 százalékos válaszadási aránnyal), a tűzeset/robbanás (7. hely, 16 százalékos válaszadási aránnyal), valamint a klímaváltozás (9. hely, 13 százalékos válaszadási aránnyal), amelyek helyét egyértelműen a járvánnyal kapcsolatos aggodalmak vették át.