Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Vértes András ugyanakkor hangsúlyozta: általános gazdasági, növekedési, egyensúlyi válság nincs ma Magyarországon. A szakember a közpolitikai válságot akként határozta meg, hogy az állami vagyonon a szereplők "magánbizniszt csinálnak" - ez érvényes az egészségügyre, az oktatásra és a nyugdíjrendszerre is. Vértes nem értett egyet azokkal az állításokkal, amelyek szerint Magyarország lemaradóban van a vele együtt az EU-hoz csatlakozott közép-európai államokhoz képest, illetve azoknál lassabban fejlődik. Kiemelte: a magyar GDP-növekedés 1998-as bázison 2005-ig minden évben meghaladta a régió országainak ütemét, és csak idén fog az első helyre beérkezni Szlovákia. A magyar GDP-növekedés átlaga az elmúlt 10 évben 4,5 százalék volt, ami "fillérre" megegyezik a világgazdasági átlaggal - fogalmazott Vértes. Ami a felzárkózást illeti, a maastrichti kritériumok terén valóban rosszul áll Magyarország, ám a vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó GDP-t tekintve a térségben 1996-2005 között mi zárkóztunk fel a leggyorsabban az EU-15-ök átlagához. (Igaz, a csehek ehhez az áltaghoz közelebb álltak/állnak.) A szakember aláhúzta, Magyarországon a gazdasági növekedés nagyon kevéssé függ a belföldi fogyasztás és a beruházások dinamikájától - sokkal inkább az európai konjunktúra a meghatározó -, így a kormányzati kiigazító intézkedések 2007-2008-ban a vártnál jóval kisebb mértékben fékezik majd a hazai gazdaság lendületét. A fogyasztáson keresztül - annak jelentős importvonzata okán - viszont javítani fogja a külső egyensúlyt. Olyan értelemben nem lehet ikerdeficitről beszélni Magyarországon, hogy az államháztartás hiánya és a külső finanszírozási igény nem egy tőről fakad, nincs közöttük ok-okozati összefüggés, ráadásul sokszor a két mérleg negatívuma ellentétesen változott az elmúlt években - vélekedett Vértes, hozzátéve: a külső finanszírozási igény döntő meghatározó tényezője a Magyarországon befektetett külföldi tőke után elszámolt profit, attól függetlenül, hogy azt hazautalják vagy sem, márpedig komoly problémát jelentene, ha ez a nyereség valamilyen okból csökkenne. Miután az áruforgalmi mérleg hiánya csökkenést mutat és az egyensúly felé tart, úgy tűnik, a külső finanszírozási igényt a GDP 4-5 százaléka körül kell tartani. Ettől már most sem vagyunk messze, a tavalyi érték 6 százalék volt - mondta a GKI elnöke. Hangsúlyozta: Magyarországon nem a külső deficit jelenti a fő problémát, az strukturálisan elkerülhetetlen. E hiány ugyan pénzügyi kockázatot jelent, ám az az eurózóna-csatlakozással eltűnik - tette hozzá Vértes András.