Az orosz védelmi minisztérium kedd délelőtt jelentkezett a váratlan bejelentéssel, miszerint csapatokat hívnak haza a konfliktuszóna közeléből. Pontos számokat nem közöltek, ehelyett néhány képpel és videóval igyekeztek alátámasztani a kivonulást, amelyeken többségében tankok vonulnak át a 2014-ben annektált Krím-félsziget és Oroszországot összekötő hídon.

A nyugati felek az elejétől szkeptikusan álltak a bejelentéshez, hiszen korábban is szerveztek már át "visszavonulás" címen katonákat. A november óta a környéken állomásozó több mint 100 ezer katona készültsége semmit sem csorbult, készenlétben levő állomásaik és lövegjeik többnyire helyben maradtak. Ezen felül, a BBC jelentése szerint, egy amerikai tisztségviselő jelezte, hogy a napokban további 7000 orosz katona érkezett.

Kapcsolódó

Nem fogynak a tankok

A Fehér Ház munkatársa szerint az oroszok sok figyelmet kaptak a bejelentés után, de valójában semmi alapja nem volt. Dimitrij Polianszkij, Oroszország ENSZ követe azt nyilatkozta a bázisok közti mozgás normális, nem közvetlenül a határon állnak a katonák, ha nem provokálják őket, nem fognak visszatámadni. Elmondta hogy a sajtó ugyan nem jelent róla, de a túloldalon 120 ezer ukrán katona is van, és ugyan elvileg tiszteletben tartják az ország szuverenitását, Ukrajna NATO csatlakozását továbbra sem tartják elfogadhatónak.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szintén megerősíti, hogy nincs jele visszavonulásnak, szerdán azt nyilatkozta, hogy az állandó orosz fenyegetés lehet az "új norma." A védelmi miniszterek brüsszeli találkozóján arról is szó volt, hogy erre válaszolva a NATO kénytelen lehet, újabb állandó hadtesteket létesíteni Közép- és Dél-Kelet-Európában. Az orosz külügyminisztérium elmondta, "többé nem érdekeltek" Stoltenberg bejelentéseiben.

Ellen-narratíva

Eközben a RIA, Oroszország állami hírügynöksége szerint az oroszbarát csapatokat aknavetős támadás érte csütörtök virradóra. A Luhanszki Népköztársaság képviselői szerint, gránátvetőkkel és gépágyúkkal is tüzeltek rájuk Kijev csapatai, amivel "durván megsértették" a Minszki jegyzőkönyvben foglaltakat. Kisebb fegyveres konfliktusokról rendszeresen érkeznek hírek a régióból, de a nagy kaliberek használata valóban szokatlan volna.

Az előrejelzett szerdai megszállás egyelőre nem következett be, de az aknavetős támadás emlegetése már része lehet annak az ürügy gyártásnak, amire az Egyesült Államok régóta figyelmeztet. Éppenséggel az is elképzelhető, hogy egy "hamis-zászlós" művelet elszenvedői voltak a luhanszkiak, amit az ukrán területekre beszivárgó orosz titkosszolgálatokhoz közelálló zsoldosok követtek el, és azt jelentették Oroszországnak.

Orosz kitettség

Ugyan az oroszok konzekvensen tagadják, hogy támadásra készülnének, egyelőre úgy tűnik továbbra is teljes készültségben vannak. Kedden feltehetően kibertámadást intéztek Ukrajna két nagyobb bankja ellen, és az oligarcháikat célzó brit szankciókra azt reagálták "válaszcsapással" felelnének. Kedden az Olaf Scholz német kancellárral tartott tárgyalása után, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt nyilatkozta nem fogja elzárni az Ukrajnán keresztülmenő földgázvezetékeket, nem biztos azonban hogy ezek a diplomáciai kijelentések készpénznek vehetők.

A Moody's Investors Service friss jelentése szerint, komoly gazdasági következményei lehetnek a háborúnak és Magyarország a sérülékenyebb országok között van. Többek között azért, mert a magyar nyersolajszükséglet 45 százaléka érkezik az oroszoktól, de a gázellátással is nagy baj lehet, ha a vezetékeket mégis elzárnák. Hiába ajánlkozik lelkesen vészhelyzeti alternatívának az USA, az általuk szállított folyékony földgázt csak olyan LNG-terminálokkal lehet fogadni, amelyekhez Magyarországnak nincs közvetlen hozzáférése.